Infostart.hu
eur:
355.94
usd:
311.01
bux:
0
2026. július 10. péntek Amália
Parliament building in Bratislava, Slovak republic.
Nyitókép: Vrabelpeter1/Getty Images

A Beneš-dekrétumok árnyéka ismét rávetül a szlovák politikára, parázs vitát robbantva ki

A Beneš-dekrétumok eltörlésének lehetősége újra komoly politikai vitát indított el Szlovákiában. A kérdés akkor került ismét napirendre, amikor az ellenzéki Progresszív Szlovákia dél-szlovákiai körútja során – ahol Dunaszerdahelyen, Érsekújvárban és Komáromban találkoztak a magyar közösséggel – azt javasolta: a kormány érje el, hogy a második világháború után született dekrétumokra többé ne lehessen hivatkozni telekvitáknál és ingatlanelkobzásoknál.

A Beneš-dekrétumok kérdése évtizedek óta a szlovák politikai élet egyik legérzékenyebb témája, amely rendre előhozza a második világháború utáni traumákat és a magyar kisebbség történelmi sérelmeit. A Progresszív Szlovákia arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szlovák Földalap ma is használja ezeket a rendeleteket állami beruházások esetében – például autópálya-építéseknél –, amikor magyar vagy német tulajdonú földeket vonnak állami kézbe. A Progresszív Szlovákia komáromi határozata rögzíti:

a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei, a Beneš-dekrétumok mára hatályukat vesztették, és ezek alapján nem lenne szabad új jogi tényeket megállapító döntéseket hozni.

Az elképzelés azonban politikai lavinát indított el. Matúš Šutaj Eštok szlovák belügyminiszter, a közösségi oldalán „külföldi érdekek kiszolgálójának” nevezte a Progresszív Szlovákia elnökét, Michal Šimečkát. Szerinte a progresszívek minden vitában Brüsszel álláspontját helyezik Szlovákia elé, és most is feleslegesen kockáztatják a történelmileg jó szlovák–magyar kapcsolatokat. Úgy fogalmazott: a Beneš-dekrétumok felvetése politikai „gránát”, amelyet a Progresszív Szlovákia a „Duna szlovák oldalára dob”.

Andrej Danko, a kormányzó Szlovák Nemzeti Párt elnöke még ennél is élesebben reagált. Megdöbbentőnek nevezte, hogy bárki hozzányúl a dekrétumok témájához, és kijelentette: ha a Progresszív Szlovákia nem hagy fel ezzel, pártja a főügyészhez fordul.

Azt sem zárta ki, hogy szélsőséges esetben akár a Progresszív Szlovákia feloszlatását is kezdeményeznék.

A konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom is bírálta a javaslatot; szerintük a Progresszív Szlovákia csak felszakítja a régi történelmi sebeket, ezzel pedig tovább mélyíti a társadalmi megosztottságot.

A kormány egy másik tagja, Rudolf Huliak sport- és idegenforgalmi miniszter is beszállt a vitába, ezúttal erősen magyarellenes hangvételben. A közösségi oldalán közzétett videójában azt állította: a dekrétumok felfüggesztését követelni a „hazaárulás határát súrolja”, és szerinte ez közvetlen veszélyt jelent Szlovákia létezésére.

„Šimečka úgy viselkedik, mint egy őrült magyar ügynök”

– fogalmazott Rudolf Huliak, hozzátéve, hogy pártja soha nem enged a szlovák szuverenitásból.

A vitába belépett a Magyar Szövetség is. Közleményükben felidézték: a Beneš-dekrétumok minden rendszert túléltek, és ma is érvényben vannak. A párt szerint ezek alapján történhetnek meg az úgynevezett retroaktív elkobzások, amelyeket a hatóságok sokszor „múltbeli hibák kijavításának” neveznek. A Magyar Szövetség úgy véli: ideje nevén nevezni ezeket a gyakorlatokat, és felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét az elkobzások rendszerében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így zajlik a Széchenyi felújítása – Mi lesz a többi budapesti fürdővel?
körkép

Így zajlik a Széchenyi felújítása – Mi lesz a többi budapesti fürdővel?

A tervek szerint már a nyár végén végén megkezdődhetnek a 3 milliárd forintot meghaladó felújítási munkálatok a főváros legnagyobb műemléki fürdőjében. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta: három medence szűrő-forgató rendszerre tér át, ami az eddiginél sokkal egyszerűbb technológia, ráadásul közben meg tudják őrizni a gyógyvíz jelleget is. Szűts Ildikó beszélt még a Gellért, a Király és a Rác helyzetéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.10. péntek, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
Azonnal csődbe mehet egy egész ország az eltitkolt hitelek miatt – az IMF a legsúlyosabb államadósság-botrányról beszél

Azonnal csődbe mehet egy egész ország az eltitkolt hitelek miatt – az IMF a legsúlyosabb államadósság-botrányról beszél

Miután egy átfogó vizsgálat mintegy 7 milliárd dollárnyi, korábban nem jelentett hitelt tárt fel Szenegál államadóssága a GDP több mint 130 százalékára ugrott, ami miatt az IMF a szervezet történetének legsúlyosabb adósságjelentési botrányaként jellemezte az esetet – számolt be a Bloomberg. A nemzetközi hitelezők és befektetők kivonulása gyakorlatilag elzárta az országot a nemzetközi kötvénypiacoktól, a hitelminősítők pedig mélyebbre vágták Szenegál besorolását. A piac egyre nagyobb valószínűséggel árazza az államcsődöt vagy az adósság átstrukturálását, miközben az idei adósságtörlesztés nagysága meghaladja az egész évre tervezett adóbevételt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×