Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
A szlovákiai dunaszerdahelyi (Dunájska Streda) kórház, ahová beszállították a hajnalban meglőtt szíriai migránst 2016. május 9-én. A szlovák vámőrök intézkedés közben meglőttek egy migránst, egy 26 éves szíriai nőt a szlovák-magyar határ szlovák oldalán lévő Nagymegyer (Velky Meder) közelében.
Nyitókép: MTI Fotó: Krizsán Csaba

Orvoshiány miatt akár magyar kórházakba is jöhetnek szlovák betegek

Eduard Heger szlovák miniszterelnök segítséget kért és kapott a szomszédos országok kormányfőitől az egészségügyi ellátás biztosításában. Ha a jövő hónaptól orvosokra lenne szükség Szlovákiában, akkor a határhoz közeli külföldi kórházak is tudnak betegeket fogadni – tájékoztatott Heger.

Szlovákiában legutóbb 2011-ben alakult ki olyan helyzet az egészségügyben, ami miatt külföldi orvosok segítségére szorult az ország. Tizenegy évvel ezelőtt tömeges felmondások után távoztak az orvosok a kórházakból, Csehországból pedig katonai orvosok érkeztek, hogy segítsenek az ellátásban. Később a cseh szenátus elfogadott egy határozatot, mely szerint alkotmánysértő volt a cseh orvosok külföldi segítségnyújtása, Petr Nečas akkori cseh kormányfő kabinetje ezt visszautasította.

Most 2100 orvos adta be a felmondását, mert elégedetlenek a szlovák egészségügy működésével. Ha nem születik megegyezés a kormánnyal, a hónap végén lejár a felmondási határidő. Vladimír Lengvarský szlovák egészségügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a nyolcból hét pontban megegyezés született az orvos szakszervezetekkel, csak az orvosbérek emelése ügyében nincs megállapodás.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök a V4-es országok vezetőitől kért segítséget. Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök felméri a saját lehetőségeit. Ha valóban megvalósul a legrosszabb forgatókönyv, akkor

szükség esetén a határhoz közeli külföldi intézmények is fogadhatnának szlovákiai betegeket.

A szlovák egészségügyi tárca közben arról tájékoztatott, hogy a védelmi minisztériumtól még nem kér segítséget arra az esetre, ha a kórházakban történt tömeges felmondások miatt külföldi katonaorvosok esetleges támogatására lenne szükség. Martina Kovaľ Kakaščíková, a szlovák védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, ennek fényében egyelőre nem gondolkodnak külföldi katonaorvosok bevetésének lehetőségén, és erről nem is kommunikáltak partnereinkkel. „Ráadásul olyan súlyosnak tartunk egy ilyen jellegű döntést, hogy azt kormányzati, nemzeti szinten kell meghozni” – mondta a szóvivő. 2011-ben, amikor az orvosok tömeges felmondással való fenyegetése valóra vált, 25 cseh katonaorvos érkezett Szlovákiába. Jelenleg negyven bevethető orvos dolgozik a Szlovák Fegyveres Erőknél.

Szlovákiában azt követően alakult ki krízis az egészségügyben, hogy október elején 2100 orvos nyújtotta be a lemondását, mert nem értenek egyet a szlovákiai egészségügy működésével. Olyan kulcsfontosságú osztályok orvosai mondtak fel, mint a traumatológia, a belgyógyászat, a kardiológia, az aneszteziológia, az intenzív ellátás, a gyermekgyógyászat, a nőgyógyászat és az újszülött osztály. Az egészségügyi miniszter jelezte: ha november 30-ig, nem lesz megállapodás, előterjeszti a kormánynak az egész országra vonatkozó veszélyhelyzet kihirdetését.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×