Infostart.hu
eur:
379.89
usd:
321.99
bux:
131243.05
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A szlovákiai dunaszerdahelyi (Dunájska Streda) kórház, ahová beszállították a hajnalban meglőtt szíriai migránst 2016. május 9-én. A szlovák vámőrök intézkedés közben meglőttek egy migránst, egy 26 éves szíriai nőt a szlovák-magyar határ szlovák oldalán lévő Nagymegyer (Velky Meder) közelében.
Nyitókép: MTI Fotó: Krizsán Csaba

Orvoshiány miatt akár magyar kórházakba is jöhetnek szlovák betegek

Eduard Heger szlovák miniszterelnök segítséget kért és kapott a szomszédos országok kormányfőitől az egészségügyi ellátás biztosításában. Ha a jövő hónaptól orvosokra lenne szükség Szlovákiában, akkor a határhoz közeli külföldi kórházak is tudnak betegeket fogadni – tájékoztatott Heger.

Szlovákiában legutóbb 2011-ben alakult ki olyan helyzet az egészségügyben, ami miatt külföldi orvosok segítségére szorult az ország. Tizenegy évvel ezelőtt tömeges felmondások után távoztak az orvosok a kórházakból, Csehországból pedig katonai orvosok érkeztek, hogy segítsenek az ellátásban. Később a cseh szenátus elfogadott egy határozatot, mely szerint alkotmánysértő volt a cseh orvosok külföldi segítségnyújtása, Petr Nečas akkori cseh kormányfő kabinetje ezt visszautasította.

Most 2100 orvos adta be a felmondását, mert elégedetlenek a szlovák egészségügy működésével. Ha nem születik megegyezés a kormánnyal, a hónap végén lejár a felmondási határidő. Vladimír Lengvarský szlovák egészségügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a nyolcból hét pontban megegyezés született az orvos szakszervezetekkel, csak az orvosbérek emelése ügyében nincs megállapodás.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök a V4-es országok vezetőitől kért segítséget. Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök felméri a saját lehetőségeit. Ha valóban megvalósul a legrosszabb forgatókönyv, akkor

szükség esetén a határhoz közeli külföldi intézmények is fogadhatnának szlovákiai betegeket.

A szlovák egészségügyi tárca közben arról tájékoztatott, hogy a védelmi minisztériumtól még nem kér segítséget arra az esetre, ha a kórházakban történt tömeges felmondások miatt külföldi katonaorvosok esetleges támogatására lenne szükség. Martina Kovaľ Kakaščíková, a szlovák védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, ennek fényében egyelőre nem gondolkodnak külföldi katonaorvosok bevetésének lehetőségén, és erről nem is kommunikáltak partnereinkkel. „Ráadásul olyan súlyosnak tartunk egy ilyen jellegű döntést, hogy azt kormányzati, nemzeti szinten kell meghozni” – mondta a szóvivő. 2011-ben, amikor az orvosok tömeges felmondással való fenyegetése valóra vált, 25 cseh katonaorvos érkezett Szlovákiába. Jelenleg negyven bevethető orvos dolgozik a Szlovák Fegyveres Erőknél.

Szlovákiában azt követően alakult ki krízis az egészségügyben, hogy október elején 2100 orvos nyújtotta be a lemondását, mert nem értenek egyet a szlovákiai egészségügy működésével. Olyan kulcsfontosságú osztályok orvosai mondtak fel, mint a traumatológia, a belgyógyászat, a kardiológia, az aneszteziológia, az intenzív ellátás, a gyermekgyógyászat, a nőgyógyászat és az újszülött osztály. Az egészségügyi miniszter jelezte: ha november 30-ig, nem lesz megállapodás, előterjeszti a kormánynak az egész országra vonatkozó veszélyhelyzet kihirdetését.

Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×