Elkészült az egészségügy átfogó átalakítását célzó törvénytervezet, és Velkey György úgy látja, rengeteg mindent alakít át most a kormányzat az egészségügyben, és egyelőre csak a törvényi szintű szabályozást igénylő kérdések kerültek napirendre.
A Magyar Kórházszövetség elnöke a lakosságot leginkább érintő témák között említette:
- az ápolói béremelést
- az ügyeleti ellátás átalakítását
- a látogatási rend változásait
- az ellátórendszerben új megyei szintű integrációját
- a nemzeti laborhálózat létrehozását
- az ápolási ágyak egyesítését a szociális rendszerrel
"Rengeteg részletkérdés van, és tudjuk jól, hogy a végső értékelés a részletkérdésektől függ. Nagyon fontos pontokon avatkozik be most a kormányzat az egészségügyi rendszerbe, látjuk azt, hogy nagyon sok jó elem van, vannak olyanok, amelyekkel valamennyire vitában állunk, de összességében jó irányokat szab meg a kormányzat" – értékelte Velkey György.
A vitás kérdések között említette az orvosok bérének esetleges negatív irányú változását, vagy például a megyei integrált rendszerben az orvosok szabad áthelyezhetőségét, de ami a kórházszövetség szerint leginkább hiányzik a tervezetből, az az intézményi finanszírozás. "Mi úgy érezzük, hogy jobb lenne, ha több motiváló elem lenne, ha újra egy kicsit aktívabb működésbe tudnának fogni a kórházak és az orvosok, ehhez
az lenne a szükséges, hogy a finanszírozási rendszer átalakuljon, ami ebben a mostani tervezetben még nem szerepel"
– mondta.
A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója elmagyarázta, hogy jelenleg a kórházak még a járványos időszaknak megfelelő módon kapják a pénzüket, tulajdonképpen egy bázisfinanszírozásról van szó, mindenki egységes összeget kap minden hónapban, ami egy három évvel ezelőtti, de már azóta valamelyest korrigált teljesítményhez igazodik. Ez a megoldás a járvány alatt garanciát jelentett, hogy a betegforgalom csökkenése miatt egy intézmény sem menjen csődbe, de ez Velkey György szerint mostanra elavult.
"Nagyon fontos volna, hogy a rendszer újra aktív működésbe lépjen, a betegeknek egyre inkább pótolni kellene az elmaradt ellátásokat. Nyilván ezt a kórházak a maguk belső eszközrendszerével, ahogy tudják, megteszik, de a finanszírozásban a teljesítményelem visszavezetése rendszerszinten tudna ezen segíteni" – jelentette ki.
Az orvosok és az ápolók közötti bérfeszültségről úgy fogalmazott az elnök, hogy hatalmas lépés volt bő másfél évvel ezelőtt az orvosok jelentős béremelése, ami nagyon szükséges elem volt az egész rendszer átalakításában, de az ápolók bére, bár az azt megelőző évtizedben elég jelentősen lépésről lépésre emelkedett,
olyan fokban elmaradt az orvosokétól, hogy ez egy munkatársi közösségen belül már tarthatatlan volt.
Mint mondta, 27 százalék körül van az ápolói átlagbér az orvosi átlagbérhez képest, ezt az arányt most 32 százalékra tervezi a kormányzat emelni, de differenciált emelés lesz, a diplomás, magasabban képzett ápolók jelentősebb béremelést kapnak.
Az ötszázalékos arányváltozás nem tűnik soknak, de ez a bérben sokkal jelentősebb lesz, 100 milliárdot meghaladó költségvetési forrással, így a szakember szerint ezzel már egy európai színvonalat újra elérnek az arányszámban.
A köz- és a magánegészségügy viszonyának kérdését a tervezet nem rendezi, de több olyan elem van, ami hatással lehet erre a viszonyrendszerre Velkey György szerint. A kórházszövetség elnöke jelezte, komplex kérdésről van szó, a kórházi oldalról jónak tartaná például, ha jól elkülönítetten a kórházi rendszerben is lehetne magánszolgáltatásokat rendezetten nyújtani, "de az lenne a legfontosabb, ha a közellátásban javítani lehetne a szolgáltatási színvonalat, a tisztaságot, a rendet, a kommunikációt, hiszen leginkább ezek miatt választják a magánszolgáltatót az emberek, illetve ha rendezett, kiszámítható betegutat lennének, megfelelő időpontokra, megfelelő körülmények közé érkezhetnének a betegek a rendszerbe".
Az alapellátásban az embereket leginkább az ügyeleti rendszer átalakítása fogja érinteni. Velkey György elmondása szerint hétköznapokon este 10 óra után már elsődlegesen a mentőszolgálat, döntően a mentőtisztek látnák el a sürgős betegeket. A szakma attól tart, hogy a kórházi rendszer amúgy is túlzsúfolt sürgősségi osztályainak fokozott lesz a terhelése.
A másik kérdés a praxiskezelők létrehozása, mert
a jelenlegi háziorvosi körzetek határait tervezi újrarajzolni a kormányzat.
"Ez egy szükséges beavatkozás, nyilván fontos, hogy érzékenyen, a helyi viszonyoknak, helyi ismereteknek megfelelően történjen. Egy már sok évtizede kialakult körzethatárrendszerrel dolgoznak a háziorvosok, azóta rengeteg mindent történt a demográfiában, a népességvándorlásban, illetve az orvosok elhelyezkedésében is, tehát nagyon jó lesz, ha életképes területek fognak tudni létrejönni megfelelő betegszámmal" – hangsúlyozta.
A járóbeteg-ellátásban tulajdonosváltást készít elő a kormányzat. A fekvőbeteg-ellátásban már döntő mértékben az állami tulajdonlás és fenntartás a jellemző, és ebbe a rendszerbe akarja most beintegrálni a járóbeteg-ellátókat is.
"Az ütemezése kérdéses, ami egyfelől a betegutak szervezése és rendszerszervezés szempontjából egy jó lépés lehet, hiszen sokkal koordináltabban tudnak így együttműködni a fekvő- és járóbeteg-ellátók, másfelől viszont nyilván a helyi értékek, források elvesztése nagy baj volna, tehát egy olyan szabályozásra lesz szükség, hogy ez is meg tudjon maradni. Még folynak az egyeztetések, hogy milyen út és milyen ütemezés lesz ebben a jó" – mondta Velkey György.