eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN új, LIinac 4 lineáris részecskegyorsítóját fényképezi egy riporter a CERN meyrini székhelyén az eszköz avatási ünnepsége előtt, 2017. május 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Valentin Flauraud

Az energiaválság miatt időről időre leállhat a Nagy Hadronütköztető

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet felkészül részecskegyorsítóinak, köztük a Nagy Hadronütköztetőnek az európai energiahiány miatti esetleges leállítására – közölte a CERN energiagazdálkodási testületének vezetője.

Serge Claudet a The Wall Street Journalnak adott interjújában elmondta: Oroszország ukrajnai inváziója miatt kialakult energiaválság azzal fenyeget, hogy lelassulnak a világ legnagyobb gyorsítójában folyó kísérletek. „A mi aggodalmunk valójában a hálózat stabilitása, mert mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk az áramkimaradást a térségünkben” – idézte szavait az amerikai napilap.

A részecskegyorsítók hatalmas mennyiségű energiát használnak fel, ezért a fizikusok most felmérik, hogy a Nagy Hadronütköztető javasolt utódai közül melyik lehet a legalkalmasabb a hatékonyság optimalizálására és a klímaváltozásra gyakorolt legkisebb hatás szempontjából.

A részecskegyorsító leállhat a régió energiaigényének csúcsidőszakaiban, mivel a francia–svájci határon található CERN Franciaország egyik legnagyobb áramfogyasztója. Működése 200 megawattnyi energiát igényel, ami majdnem harmada annak, amit a közeli Genf városa fogyaszt.

Annak ellenére, hogy Finnország és Svédország pénteken felajánlotta: támogatja a regionális áramtermelőket, miután az orosz Gazprom határozatlan időre leállította az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül történő energiaellátását, az európai energiapiac jelentős megszorításokkal néz szembe a téli fűtési szezon előtt.

Az áramhiányhoz való alkalmazkodás érdekében hozott intézkedések között szerepel a gázadagolás, valamint egyes európai gyárak és más nagy energiafogyasztók leállítása.

A Nagy Hadronütköztető tevékenységének legdrámaibb eredménye a részecskéknek tömeget kölcsönző Higgs-bozon, más néven az „isteni részecske” létezésének 2012-es megerősítése volt.

Most a részecskegyorsítóban dolgozó több ezer tudós a Higgs tulajdonságait vizsgálja, olyan részecskék után kutatva, amik az úgynevezett sötét anyagot alkothatják. Egy tudományos elmélet szerint ez mindenhol jelen van a világegyetemben, de eddig nem tudták kimutatni.

Az ütköztető protonokat és más részecskéket gyorsít fel ellentétes irányban a több, mint 20 kilométer átmérőjű földalatti gyűrűben és közel fénysebességgel ütközteti őket, hogy megvizsgálja az ütközések nyomán keletkező rövid életű részecskéket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×