Serge Claudet a The Wall Street Journalnak adott interjújában elmondta: Oroszország ukrajnai inváziója miatt kialakult energiaválság azzal fenyeget, hogy lelassulnak a világ legnagyobb gyorsítójában folyó kísérletek. „A mi aggodalmunk valójában a hálózat stabilitása, mert mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk az áramkimaradást a térségünkben” – idézte szavait az amerikai napilap.

A részecskegyorsítók hatalmas mennyiségű energiát használnak fel, ezért a fizikusok most felmérik, hogy a Nagy Hadronütköztető javasolt utódai közül melyik lehet a legalkalmasabb a hatékonyság optimalizálására és a klímaváltozásra gyakorolt legkisebb hatás szempontjából.

A részecskegyorsító leállhat a régió energiaigényének csúcsidőszakaiban, mivel a francia–svájci határon található CERN Franciaország egyik legnagyobb áramfogyasztója. Működése 200 megawattnyi energiát igényel, ami majdnem harmada annak, amit a közeli Genf városa fogyaszt.

Annak ellenére, hogy Finnország és Svédország pénteken felajánlotta: támogatja a regionális áramtermelőket, miután az orosz Gazprom határozatlan időre leállította az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül történő energiaellátását, az európai energiapiac jelentős megszorításokkal néz szembe a téli fűtési szezon előtt.

Az áramhiányhoz való alkalmazkodás érdekében hozott intézkedések között szerepel a gázadagolás, valamint egyes európai gyárak és más nagy energiafogyasztók leállítása.

A Nagy Hadronütköztető tevékenységének legdrámaibb eredménye a részecskéknek tömeget kölcsönző Higgs-bozon, más néven az „isteni részecske” létezésének 2012-es megerősítése volt.

Most a részecskegyorsítóban dolgozó több ezer tudós a Higgs tulajdonságait vizsgálja, olyan részecskék után kutatva, amik az úgynevezett sötét anyagot alkothatják. Egy tudományos elmélet szerint ez mindenhol jelen van a világegyetemben, de eddig nem tudták kimutatni.

Az ütköztető protonokat és más részecskéket gyorsít fel ellentétes irányban a több, mint 20 kilométer átmérőjű földalatti gyűrűben és közel fénysebességgel ütközteti őket, hogy megvizsgálja az ütközések nyomán keletkező rövid életű részecskéket.