eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Meyrin, 2017. május 9.Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN új, LIinac 4 lineáris részecskegyorsítójának részlete a CERN meyrini székhelyén az eszköz avatási ünnepsége előtt, 2017. május 9-én. MTI/EPA/Valentin Flauraud
Nyitókép: MTI/EPA/Valentin Flauraud

Higgs-bozon: ezért bír óriási jelentőséggel a CERN megfigyelése

Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN kutatói, akik a közelmúltban mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről. A Wigner Fizikai Kutatóintézet professzor emeritusa szerint azért próbálják kísérleti úton vizsgálni a Higgs-bozon bomlási folyamatait, hogy rést találjanak az elméleti fizikai modellen, de egyelőre a megfigyelések a számításokat igazolják.

Egy kis összefoglaló előztesen:

  • A Higgs-bozon az elemi részecskék tömegéért felel.
  • A most megfigyelt bomlási folyamata nagyon ritka, csupán minden ötezredik bomlás eredményez müonokat.
  • A müonok az elektronok nehezebb társai, de míg az elektronokat első generációs, addig a müonokat második generációs kategóriába sorolják.
  • Az új eredmény az alapkutatásban döntő fontosságú, mivel elsőként mutatja meg, hogy a Higgs-bozon kölcsönhatásba lép az elemi részecskék második generációjával, és így azok is tőle nyerik a tömegüket.

Horváth Dezső részecskefizikus megfogalmazása szerint a Higgs-bozon a részecskefizika tömegképződési mechanizmusának „kulcsfigurája”. A szakember az InfoRádiónak felidézte, 1964-ben – egymástól függetlenül – három kutatócsoport állította fel azt az elméletet, hogy az elemi részecskék tömege az üres tér, azaz a vákuum szimmetriasértéséből adódik, ami az akkori időben egy elképesztő dolog volt. Ez ugyanis egy olyan mezőt feltételez, amelyik teljesen kitölti a teret, és ennek gerjesztése a Higgs-bozon. Vagyis egy olyan részecske, amely igen nagy energián – elvben – létre tud jönni, azonban ezt követően azonnal elbomlik – magyarázta a részecskefizikus.

A szakember megjegyezte,

az elmélet látszólag kitűnően működött, tekintve, hogy képes volt megmagyarázni a részecskefizika legtöbb problémáját,

azonban a kulcsfigura a Higgs-bozon volt, amelyet, miután sorra készültek a részecskegyorsítók és észlelőrendszerek, végül csak 2012-ben sikerült először észlelni. Tehát, már 1964-ben megjósolták, de csak jóval később nyert bizonyítást. (Peter Higgs brit elméleti fizikus pedig az elmélet kidolgozásáért és a Higgs-mechanizmusért végül 2013-ban Nobel-díjat is kapott).

Mint arra Horváth Dezső is utalt, ahogy a Higgs-bozon megfigyelhetővé válik a hadronütköztetőben, rögvest szét is bomlik, a CERN munkatársai most azonban egy ritka bomlási folyamatot figyeltek meg, miszerint két müonra esett szét a Higgs-bozon.

A nem mindennapi felfedezéssel kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóintézet professzor emirátusa emlékeztetett: a Higgs-bozonnak a tömegképződéshez van köze, emiatt a tömegek kulcsszerepet játszanak a részecske keletkezésében és bomlásában. Ezért volt fontos, hogy megfigyeljék, hogy müonokra is elbomlik-e, ugyanis a müon az „elektron nagybácsija”, és bár kétszázszor nehezebb nála, de még mindig viszonylag könnyű részecske – magyarázta a részecskefizikus. Ám, és ezt már sikerült korábban kimutatni, a Higgs-bozon az elérhető legnehezebb részecskékre szeret bomlani. Továbbá az elmélet pontosan rögzíti azt is, hogy a Higgs-bozon milyen valószínűséggel bomlik mire. Horvát Dezső szavai szerint

a hipotézisen viszont próbálnak lyukat találni.

A ritka bomlások pedig kiváló alkalmat kínálnak arra, hogy igazolást nyerjen az, hogy valóban egyezik-e az amit mérnek és amit az elmélet jósolt matematikailag – tette hozzá a professzor, megismételve: minden tulajdonságát ki lehet számolni a Higgs-bozonnak, a kérdés, hogy ezek teljesülnek-e vagy sem. Ugyanis, mint fogalmazott, a részecskefizikai elméleteinek vannak lyukai, például a rendkívül semleges és könnyű neutrínók kicsit kilógnak belőle. „Észleljük ugyan őket, de nagyon nehéz őket elméletileg leírni” – fogalmazott. Ezért kapaszkodót keresnek arra, hogy „megtámadják” a remekül működő elméleteket.

Megismételte, a müon viszonylag könnyű részecske, így nagyon kis valószínűséggel bomlik rá a Higgs-bozon, ezért fontos az, hogy megnézzék, hogy

az a bizonyos kis valószínűség tényleg annyi-e, mint amit az elmélet segítségével ki lehet számítani.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×