eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Ukrán Állami Katasztrófa-elhárító Szolgálat által közreadott képen egy bevásárlóközpont tüzét oltják tűzoltók az ukrajnai Kremencsukot érő orosz rakétatámadás után, 2022. június 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófa-elhárító Szolgálat

Macron és Scholz is durván megkapta a ukrán plázatámadás után

Egyre nagyobb a nemzetközi sokk az ukrán bevásárlóközpontot ért orosz rakétatámadás miatt. Kremencsuk városban tovább kutatnak a romok alatt heverő esetleges túlélők és a halottak után is. Moszkva közben azt mondta: fegyvereket tároltak a helyszínen.

„Életben vagyunk... hol, hol vagytok!” – kiabálták egymásnak a bent ragadt emberek, a mentők és a tűzoltók az Amstor bevásárlóközpont lángoló és füstölgő helyiségeiben.

Kedd reggel hivatalosan 18 halottat emlegettek a kremencsuki plázatragédia után. Az orosz–ukrán frontvonaltól 120 kilométerre fekvő város egyik bevásárlóközpontja ellen az orosz légierő intézett rakétatámadást. Az ukrán hatóságok a sebesültek számát 59-re tették, közülük 25-en kerültek kórházba és körülbelül 36 embert eltűntként tartottak nyilván.

A becsapódás nyomán hétfőn lángra lobbant bevásárlóközpont teteje részben beomlott és fele részt megsemmisült.

A kezdeti, jobbára tényszerű tudósítások helyét Ukrajnában és a vele szövetséges nyugati világban fokozatosan kezdte átvenni a harag. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: „nem lehet tisztességet és emberséget” várni Moszkvától. Tanácsadója, Mihajlo Podoljak szerint

„Oroszország terrorista állam, ami csak azért támadta a plázát, mert ölni akart”.

Andrej Piontkovszkij külföldre menekült egykori orosz ellenzéki vezető, matematikus és politikai elemző különösen extrém módon fogalmazott: ami történt, az terrortámadás, és a szerinte az ukrán–orosz békealkut forszírozó Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz miniszterelnök „már-már a terrorizmus szponzoraival érnek fel”.

A támadást az ENSZ és a G7-es csúcsra összegyűlt nyugati vezetők – köztük a három említett európai állam- és kormányfő – is elítélték, háborús bűnnek nevezve azt. Az Ukrajna ellen indított orosz offenzívát pedig újfent illegálisnak és indok nélkülinek titulálták.

Mindeközben az orosz védelmi misztérium először azt állította, hogy „precíziós csapást mért” egy fegyverraktárra, amely az Egyesült Államokból és Európából küldött eszközöket tárolt... majd hozzáfűzött valami olyasmit, ami csak tovább fokozhatja a külvilág dühét: „ennek eredményeképp felrobbant a hadianyag, ami tüzet okozott egy, a fegyverraktár mellett található, használaton kívüli bevásárlóközpontban” – állt az orosz nyilatkozatban.

Zelenszkij ukrán elnök szerint

a plázában valójában ezer ember tartózkodhatott, és a videofelvételek tanúsága szerint korántsem volt használaton kívüli.

A kormánypárti és a gyakorlatilag „kasztrált” független orosz média hallgatott az atrocitásról. A fő téma náluk a Donbász állítólagos ukrán rakétázása és Zelenszkijnek a háborút télig történő befejezéséről szóló megjegyzése volt.

Az eset csak olyan médiumoknál volt vezető hír, amelyek külföldre települtek – például az idegen ügynöknek címkézett Meduzánál. A TASZSZ hírügynökség vezető ukrán hírei között nem volt téma Kremencsuk, hallgatott róla a korábban nem kifejezetten Kreml-párti Lenta is, ami beszédes módon nincs rajta az orosz kormány idegen ügynök listáján.

Az orosz hatóságok már korábban is használták azt az érvet a polgári létesítményeket ért találatok után, hogy ott valójában ukrán fegyveresek, vagy haditechnika tartózkodott. A 217 ezres lakosságú Kremencsuk a Dnyepr folyón fekszik és itt van Ukrajna legnagyobb olajfinomítója, amit egy hete ismét támadtak az orosz erők.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×