Infostart.hu
eur:
379.63
usd:
322.06
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az Ukrán Állami Katasztrófa-elhárító Szolgálat által közreadott képen egy bevásárlóközpont tüzét oltják tűzoltók az ukrajnai Kremencsukot érő orosz rakétatámadás után, 2022. június 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófa-elhárító Szolgálat

Macron és Scholz is durván megkapta a ukrán plázatámadás után

Egyre nagyobb a nemzetközi sokk az ukrán bevásárlóközpontot ért orosz rakétatámadás miatt. Kremencsuk városban tovább kutatnak a romok alatt heverő esetleges túlélők és a halottak után is. Moszkva közben azt mondta: fegyvereket tároltak a helyszínen.

„Életben vagyunk... hol, hol vagytok!” – kiabálták egymásnak a bent ragadt emberek, a mentők és a tűzoltók az Amstor bevásárlóközpont lángoló és füstölgő helyiségeiben.

Kedd reggel hivatalosan 18 halottat emlegettek a kremencsuki plázatragédia után. Az orosz–ukrán frontvonaltól 120 kilométerre fekvő város egyik bevásárlóközpontja ellen az orosz légierő intézett rakétatámadást. Az ukrán hatóságok a sebesültek számát 59-re tették, közülük 25-en kerültek kórházba és körülbelül 36 embert eltűntként tartottak nyilván.

A becsapódás nyomán hétfőn lángra lobbant bevásárlóközpont teteje részben beomlott és fele részt megsemmisült.

A kezdeti, jobbára tényszerű tudósítások helyét Ukrajnában és a vele szövetséges nyugati világban fokozatosan kezdte átvenni a harag. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: „nem lehet tisztességet és emberséget” várni Moszkvától. Tanácsadója, Mihajlo Podoljak szerint

„Oroszország terrorista állam, ami csak azért támadta a plázát, mert ölni akart”.

Andrej Piontkovszkij külföldre menekült egykori orosz ellenzéki vezető, matematikus és politikai elemző különösen extrém módon fogalmazott: ami történt, az terrortámadás, és a szerinte az ukrán–orosz békealkut forszírozó Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz miniszterelnök „már-már a terrorizmus szponzoraival érnek fel”.

A támadást az ENSZ és a G7-es csúcsra összegyűlt nyugati vezetők – köztük a három említett európai állam- és kormányfő – is elítélték, háborús bűnnek nevezve azt. Az Ukrajna ellen indított orosz offenzívát pedig újfent illegálisnak és indok nélkülinek titulálták.

Mindeközben az orosz védelmi misztérium először azt állította, hogy „precíziós csapást mért” egy fegyverraktárra, amely az Egyesült Államokból és Európából küldött eszközöket tárolt... majd hozzáfűzött valami olyasmit, ami csak tovább fokozhatja a külvilág dühét: „ennek eredményeképp felrobbant a hadianyag, ami tüzet okozott egy, a fegyverraktár mellett található, használaton kívüli bevásárlóközpontban” – állt az orosz nyilatkozatban.

Zelenszkij ukrán elnök szerint

a plázában valójában ezer ember tartózkodhatott, és a videofelvételek tanúsága szerint korántsem volt használaton kívüli.

A kormánypárti és a gyakorlatilag „kasztrált” független orosz média hallgatott az atrocitásról. A fő téma náluk a Donbász állítólagos ukrán rakétázása és Zelenszkijnek a háborút télig történő befejezéséről szóló megjegyzése volt.

Az eset csak olyan médiumoknál volt vezető hír, amelyek külföldre települtek – például az idegen ügynöknek címkézett Meduzánál. A TASZSZ hírügynökség vezető ukrán hírei között nem volt téma Kremencsuk, hallgatott róla a korábban nem kifejezetten Kreml-párti Lenta is, ami beszédes módon nincs rajta az orosz kormány idegen ügynök listáján.

Az orosz hatóságok már korábban is használták azt az érvet a polgári létesítményeket ért találatok után, hogy ott valójában ukrán fegyveresek, vagy haditechnika tartózkodott. A 217 ezres lakosságú Kremencsuk a Dnyepr folyón fekszik és itt van Ukrajna legnagyobb olajfinomítója, amit egy hete ismét támadtak az orosz erők.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×