eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Utas ácsorog az üres a londoni Euston vasútállomáson 2022. június 21-én, amikor munkabeszüntetés kezdődik a brit tömegközlekedési szektorban. A sztrájkot azt követően hirdették meg, hogy a vasúttársaságok és a szakszervezetek bértárgyalásai eredménytelenül zárultak.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Stefan Rousseau

Annyira sikeres volt a brit sztrájk, hogy még szerdán is isszák a levét

Nagy-Britanniában eredményes volt a keddi vasutas és metrós sztrájk – mármint így látja a szakszervezet, mivel 40 ezer dolgozó szüntette be a munkát. Annak ellenére, hogy szerda nem sztrájknap, további komoly fennakadások várhatók.

33 éve ez volt a legnagyobb vasutas sztrájk a szigetországban és a szervező, az RMT szakszervezet titkára, Mick Lynch „fantasztikusnak” nevezte a tagok reakcióját, ami „felülmúlt minden várakozást”.

A Vasúti, Tengerészeti és Közlekedési Dolgozók szakszervezetének ugyanis 40 ezer tagja állt le a munkával magasabb béreket, állásbiztonságot és a munkakörülmények javítását követelve. Emiatt csak

a vonatok egyötöde közlekedett.

Bár szerda nem sztrájknap (miközben a csütörtök és a szombat igen) az utasok további fennakadásokra készülhetnek. Várhatóan csak a vonatok 60 százaléka fog közlekedni, főként mert késve indulnak majd a szerelvények, mivel a váltókezelők és az irányítótermekben dolgozók nem vállalnak éjszakai műszakot.

Kedden jobbára a londoni metró sem járt, mert a dolgozók a legtöbb vonalon beszüntették a munkát. A TfL helyi közlekedési vállalat azt tanácsolta az utasoknak, hogy szerda reggel 8 óra előtt ne üljenek metróra, hacsak nem muszáj.

Az RMT szakszervezet azt állította, hogy "folytatni fogja a kampányt", és hogy "az összes munkavállalóért állt ki", akiknek "elegük van abból, hogy a nagyvállalati profit és a kormányzati politika elegye miatt csökkentik a fizetésüket és rontják a munkakörülményeiket".

  • Az érdekképviselet legalább 7 százalékos béremelést szeretne elérni tagjai számára, míg
  • a munkáltatók maximum 3 százalékot ajánlottak.

Közben sokan autóba ültek át és a TomTom navigátor-cég adatai szerint

Londonban a torlódások mértéke 26 százalékkal volt magasabb, mint az előző keddi napokon.

A fővárosban reggel 6 és 10 óra között autóval vagy busszal utazóknak átlagosan 72 százalékkal több időre volt szükségük, szemben az elmúlt három keddi napon mért, átlagosan 45 százalékos többletidővel.

Londonban reggel 8 és 9 óra között majdnem megduplázódott az utazási idő. A sztrájkra készülve sokan inkább otthonról dolgoztak. Aki ezt nem tehette meg, az néha elvesztette a türelmét. Két diák elmondta: hiába laknak közel az iskolához, egy órát utaztak a keddi vizsgára, bár busszal indultak, végül taxizniuk is kellett.

London délkeleti részén, a Lordship Lane buszpályaudvaron egy frusztrált ingázó elállta egy busz útját, és követelte, hogy a sofőr nyissa ki az ajtókat – írta a Sky News. Míg a szakszervezet „hazudozással” vádolta meg a Johnson-kormányt, addig a kabinet és a munkaadók szerint a szakszervezet ragaszkodik „az elavult munkamódszerekhez” és sürgették, hogy új technológiát kell bevezetni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×