eur:
413.97
usd:
396.52
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Füst száll a magasba egy detonáció után Kijevben 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Felipe Dana

Nyugati hangok: kétséges Kijev ostroma

Egyes nyugati illetékesek szerint kétségessé vált, hogy Oroszország elszánja-e magát a Kijev elleni támadásra, mert hatalmas árat kellene fizetnie ezért. Közben az oroszok az eddig jobbára csendes és nyugaton fekvő Lviv környékén bombáztak, és azt állítják, benyomultak Mariupolba.

Nyugati vezetők eddig arról beszéltek, hogy elkerülhetetlenül bekövetkezik az ukrán főváros elleni totális orosz támadás. A Kijev felé északról tartó – és a levegőből látható – masszív menetoszlop azonban jobbára elakadt: vagy az ukránok ellenállása miatt, vagy mert az oroszok valami másra készülnek.

Egyes elemzések szerint az oroszok olyan veszteségeket szenvedtek, amelyek miatt nincs elég erejük ostromgyűrűbe fogni az ukrán fővárost. „Nagy kérdés, hogy Moszkva meg akarja-e támadni Kijevet. Szerintem bombázás nélkül ez nagyon sokba kerülne neki.

Nem mondom, hogy nem lépik meg, csak azt, hogy nem tudom.

A támadó ilyen helyzetben felméri, hogyan használja fel a lőszert. Azt hiszem, ki kell várnunk, hogy meg akarják-e támadni vagy meg akarják-e fojtani Kijevet?” – mondta az Independent által idézett illetékes, aki szóhasználata és a lakosok számára tragikus helyzet klinikai leírása alapján magas rangú katonatiszt lehet.

Kijevben péntekre véget ért a 35 órás kijárási tilalom, ami előírta, hogy csak különleges engedéllyel lehetett kimenni az utcára. A szemtanúk arról számoltak be, hogy az orosz erők a külvárosokban álló toronyházakat lövik és észak-nyugatról blokkolják a fővárost. Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence csoport nevű biztonsági-elemzőközpont alapítója szerint az oroszoknak további két hétbe telhet, mire valamennyire hatásos ostromzár alá tudják venni a várost.

Az ukrán vezetés közben arra kérte azokat a férfiakat, akik elhagyták Kijevet, hogy térjenek vissza a város megvédésre, Vitalij Klicsko polgármester pedig közölte:

az oroszok soha nem foglalják el a várost.

Péntekre az oroszok máshol sem értek el propagandaértékkel felérő hadisikert. Nem foglalták el a Kijev közelében fekvő Irpinyt vagy Markivot, és nem támadták meg a jelentős mértékben orosz ajkú és az orosz kultúrában kiemelt helyet elfoglaló Odesszát, Ukrajna tengerparti nagyvárosát. Ugyanakkor azt állították, hogy behatoltak egy másik kikötővárosba, Mariupolba, melynek elfoglalásával össze tudnák kötni a 2014-ben elcsatolt Krímet a Moszkva-barát lázadók által uralt kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokkal.

Magában a városban a korábbi optimista nyilatkozatok után, hogy a legtöbb ott menedéket kereső ember túlélte a helyi drámaszínház elleni bombázást, a pénteki hírek még mindig arról szóltak, hogy takarítják a romokat és keresik a túlélőket.

Közben Moszkva ENSZ-nagykövete megismételte az orosz vezetés állítását: nem ők támadták az épületet. „Sok a hamis hír, információs háború folyik, amely nagyobb, mint a csatamező, és aki megnyeri az információs háborút, az nyeri meg a háborút” – magyarázta Vaszilij Nyebenzia a Sky Newsnak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondott beszédében pedig elismerte: tudtak a színház előtti, gyerekekről szóló feliratokról és

„a színház soha nem merült fel célpontként”.

Megismételte azt az állítást is, hogy szélsőjobbos radikálisok uralják a várost, akik „szinte az egész lakosságot a sírba akarják rángatni”. Amire a brit kormány egyik védelmi államtitkára azt mondta: „nem tudja, hogyan tud a nagykövet aludni, ha ilyeneket mond”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×