Az orosz katonák által körbevett ukrán határ minkét oldalán tombolnak a hazafias vagy épp nacionalista érzelmek, ukrán önkéntesek tömegei kapnak fegyveres kiképzést. Néhány száz orosz állampolgár pedig szívesen harcolna Ukrajnában, de saját országa ellen.

Akármilyen meglepő is lehet, hogy 2014-ben, amikor kirobbantak a kelet-ukrajnai harcok, nacionalista beállítottságú orosz állampolgárok csatlakoztak az ukrán erőkhöz, hogy az állítások szerint Moszkva által el nem ismert módon támogatott kelet-ukrajnai lázadók ellen menjenek csatába.

Most, hogy százezernél több orosz katonát telepítettek az ukrán határok közelébe – és a Nyugat erősen kételkedik, hogy megkezdték volna onnan az elvonulást – ezek az oroszok ismét visszamennének a frontra.

„A kormányom bűnt követett el Ukrajnában,

nem úgynevezett önkéntesekkel, hanem reguláris csapatokkal. Orosz állampolgárként nem akartam ennek a része lenni és a háborúellenes tüntetéseket kevésnek találtam” – magyarázta az eredetileg szentpétervári származású Nyikita Makejev az Al-Dzsazírának.

Csakhogy Makejevet nem Ukrajna Európa felé fordulása lelkesítette, hanem az, hogy nem találja elég jobboldali-radikálisnak a saját kormányát. Ezért a kijevi Majdan térre ment és belépett az akkor még futballhuligánok és szélsőjobboldaliak által dominált hírhedt Azov önkéntes hadosztályba, amelynek jelvénye a náci jelképpé vált Wolfsangel, avagy farkashorog. A háborús bűnökkel is vádolt Azovról azóta azt állítják, hogy konszolidálták, amikor beemelték az ukrán fegyveres erőkbe.

Makejev az Azov tagjaként „védte” az orosz ajkú lázadóktól a részben az oroszokkal szimpatizáló, Azovi-tengerparti Mariupol városát, ahol agyrázkódást kapott. Ott volt vele egy másik orosz, Szergej Korotkih, avagy Botsman, aki azt mondja saját kormányáról:

régóta harcolok az orosz kormány ellen, amely elnyomja az orosz népet... ez a Putyin-rezsim elleni háború valójában.

Arról is beszélt, hogy magát „jobboldali európai konzervatívnak tartja”, példaképe Lengyelország, Magyarország és a „monoetnikus” Japán.

Ezek „egészséges társadalmak” – magyarázta a férfi, aki 2004-ben megalapította a Nemzeti Szocialista Társaságot, amelynek néhány tagját börtönbe zárták, miután lefejeztek két migránst. Korotkih, aki tagadta, hogy köze lett volna a bűncselekményhez, 2014-ben személyesen Petro Porosenko akkori ukrán elnöktől kapta meg az ukrán útlevelet, sőt még rendőrfőnökké is kinevezték.

Az Al-Dzsazírának nyilatkozó szakértők szerint az ukrán oldalon megtalálható szélsőjobbos oroszok néhány százan lehetnek, szemben azzal a több ezer honfitársukkal, akik a kelet-ukrajnai, önkényesen kikiáltott államalakulatokat támogatják. Az Ukrajna oldalán harcoló orosz állampolgárok között van két hadosztálynyi csecsen, akik éppenséggel az oroszoknak akarnak visszavágni a két korábbi háborúért.

Az Al-Dzsazíra ugyanakkor megjegyzi: Ukrajna nem mindig állt ki külföldi önkéntesei mellett: 2018-ban például kiadta (az ellenséges államnak tartott Oroszországnak) az ott terrorizmussal vádolt Tyimur Tumgojevet, egy csecsen egység tagját, akit az oroszok azzal vádoltak, hogy Szíriában az Iszlám Államhoz akart csatlakozni. Az elmaradó hálára Makejev is panaszkodott, aki csak 2019-ben kapott állampolgárságot, Voldimir Zelenszkij új elnöktől.