Nincs olyan nap, amikor valaki, valahol ne tenné fel a kérdést: megtámadja-e Oroszország a nyugati szövetségesek által támogatott Ukrajnát, és ha igen, akkor mi lesz.

Moszkva, amely úgy érzi, hogy a nyugatiak hitszegő módon határaihoz terjeszkedtek a NATO bővítésével, egy biztonsági tervet nyújtott be. Nehéz volt elképzelni, hogy bárki is komolyan vegye azt a követelést, hogy a NATO erőit vonják vissza az 1997-es határok mögé – azaz, a később tagállammá vált Magyarországról, Csehországból, Lengyelországból és a később belépett volt kelet-európai országok területéről.

Miközben a Nyugat már hetek óta kongatja a vészharangot, hogy az ukrán határon történő orosz csapatösszevonás a háborús készülődés jele, Putyin kedden szintén emelte a tétet. „Ha nyugati kollégáink folytatják agresszív hozzáállásukat, akkor megfelelő katonai-technikai választ adunk és keményen reagálunk a barátságtalan lépésekre” – fogalmazott az orosz elnök minden korábbinál fenyegetőbb hangnemben a védelmi minisztérium ülésén. Azt is hozzátette, hogy Moszkva „nem akar fegyveres konfliktust vagy vérontást […], de minden joga megvan” fellépni, hogy biztosítsa az ország biztonságát és szuverenitását.

A keménykedő megjegyzések között azonban az is elhangzott, hogy

Oroszországnak „elege van az Egyesült Államoknak a nemzetközi jog terén folyó manipulációiból”.

„Mindenféle indokkal, benne a nemzetbiztonságuk fenntartásának indokával, több ezer kilométerre lépnek fel az országuk területétől. Amikor meg zavarja őket a nemzetközi jog, vagy az ENSZ alapokmánya, akkor kijelentik, hogy az elöregedett és nem kell. Amikor megfelel az érdekeiknek, akkor egyből a nemzetközi jogi normákra és az ENSZ Chartára utalnak” – mondta.

Putyin ezek után felemlegette, hogy az „USA bővítette a NATO-t, kilépett a rakétavédelmi egyezményekből”. Más lépeseket is tettek, minden bizonnyal „az úgynevezett hidegháborús győzelmüket” követő eufóriában, de közben pontatlanul értékelték a helyzetet. Az orosz elnök ismét azt emlegette, hogy Moszkvának hosszú távú, jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákra van szüksége. De hogy ezek mit érnek? Szerinte nem sokat, mert az USA könnyen kilép bármely nemzetközi szerződésből.

Ezek után még arról is beszélt, hogy jövőre hadrendbe állítják a tengerről indítható hiperszonikus rakétákat, aminek kidolgozására – szavai szerint – a NATO lépései kényszerítették az országot.

Közben a brit Financial Times azt írta: bár a legtöbb nyugati állam számára „teljesíthetetlenek és a valóságtól elrugaszkodottak” az orosz biztonsági terv követelései, a szövetségesek kénytelenek lesznek tárgyalni Moszkvával. A lapnak név nélkül nyilatkozó NATO-diplomaták szerint

„ha egyszerűen nemet mondunk, nem lesz esélyünk a párbeszédre, amiből probléma lesz.

Az oroszok azt követelik: a nyugat zárja ki a NATO további, keleti irányú bővítésének lehetőségét, tehát Ukrajna és Georgia felvételét. Ezt azonban eddig senki sem volt hajlandó megígérni neki.