eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Donyeck, 2015. szeptember 29.Oroszbarát szakadárok gyakorlatoznak a kelet-ukrajnai Donyecktől 75 kilométerre lévő torezi lőtéren 2015. szeptember 29-én. (MTI/EPA/Olekszandr Jermocsenko)
Nyitókép: MTI/EPA/Olekszandr Jermocsenko

Emelik a téteket az ukrán–orosz határon

Ugrósdy Márton arra számít, hogy lesz orosz–amerikai alku, de nem "kimondva", hanem a színfalak mögött.

Hetek óta nő a feszültség az ukrán-orosz határon – mondta a Külgazdasági és Külügyi Intézet igazgatója az M1 aktuális csatornán.

Ugrósdy Márton szerint erőfitogtatás folyik orosz részről, katonákat vonultatnak fel a határra, az ukránok pedig támadástól tartanak. Hozzátette: ezt "a tétek emelésének tekinthetjük", mielőtt valamiféle megállapodás, alku születne a nagyhatalmak között.

Azzal összefüggésben, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy nyilatkozott, országa kész haditechnikai lépéseket tenni, ha a NATO tovább közeledik a határai felé, azt mondta:

az orosz stratégiai gondolkodásban nagyon fontos szerepet játszik, a NATO távolsága az orosz határtól.

Hozzátette: ezt általában a rakéták repülési idejére szokták "lefordítani", ami Putyin szerint 5-10 perc Moszkva esetében.

Az egyik legfontosabb stratégiai érdek, hogy a NATO katonai jelenlétét minél messzebb tartsák az orosz határtól - mondta.

Ugrósdy Márton hangsúlyozta: miközben az Európai Unió és Oroszország kapcsolatában van politikai ellenérzés az orosz vezetéssel szemben és uniós szankciók vannak érvényben Moszkvával szemben, európai cégek eurómilliókat fektetnek be Oroszországban az energiaszektorban.

Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok szeretné, ha Európa harciasabb lenne, ám az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos szankciók esetében az amerikaiak is "visszatáncoltak".

Ugrósdy Márton értékelése szerint az amerikaiak évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy "két nagy ellenféllel nem tudnak egyszerre küzdeni".

Oroszországot megpróbálják az amerikaiak "leválasztani" Kínáról, hogy a kínai kihívásokra koncentrálhassanak.

Hozzátette: ez egyelőre nem sikeres, az orosz-kínai együttműködés egyre szorosabb. Megjegyezte: az a harciasság, amelyet várhattak volna Joe Biden amerikai elnök kampányígéretei alapján, nem feltétlenül valósul meg.

Arra a kérdésre, lesz-e orosz-amerikai alku, azt mondta: "kimondva" nem lesz, de szerinte a színfalak mögött igen, és az ukránok is tudhatják, hogy hosszabb távon ennek ők lesznek az áldozatai.

Eközben azokat az erőforrásokat, amelyekre a Nyugatnak szüksége van, már megszerezte, alkalmazzák a szabadkereskedelmi megállapodást, a vízummentesség pedig lehetővé teszi az ukránoknak, hogy munkát vállaljanak az EU-ban, több millióan már el is hagyták az országot.

A szakértő azt mondta: Ukrajna "hajlamos" úgy viselkedni, mintha tagja lenne az EU-nak és a NATO-nak.

Nyugati részről többször elhangzott: Kijev ne számítson arra, hogy NATO-katonák érkeznek megvédeni országot az oroszoktól - tette hozzá. Kiemelte: ennek fő üzenete, hogy óvja az ukrán vezetést a meggondolatlan lépésektől, amelyek tovább eszkalálnák a helyzetet, és esetleg fegyveres összecsapáshoz vezetnének.

Ugrósdy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában a nyáron alaposan elemezte a nagyhatalmak helyzetét. Az interjút itt találja.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×