Infostart.hu
eur:
376.36
usd:
319.15
bux:
127068.48
2026. február 25. szerda Géza
A videófelvételről készült képen tüzet gyújtottak a tiltakozók a koronavírus-járvány megfékezését szolgáló korlátozások elleni tüntetésen Rotterdam belvárosában 2021. november 20-án. A tiltakozók autókat gyújtottak fel, tűzijátékokat gyújtottak meg, kövekkel dobálták a rendőröket, tűzoltókat. Az összecsapások során hét ember megsebesült rendőrségi lövésektől, és húsz embert őrizetbe vettek.
Nyitókép: MTI/AP/Media TV Rotterdam

Leidiótázta a Covid ellen tüntetőket a holland miniszterelnök

Nagyon sok az új fertőzött, és az erősödő járvány elleni intézkedések miatt erőszakos tiltakozások robbantak ki.

A három napon át tartó pandémia-korlátozások miatt tüntetők idióták – ezt mondta Mark Rutte holland miniszterelnök azután, hogy több, mint 100 embert tartóztattak le a lázongások nyomán.

A holland rendőröknek egy ponton a fegyverüket is használni kellett és célzott lövésekkel, éles lövedékekkel sebesítettek meg tiltakozókat.

Az eset még péntek este történt, amikor Rotterdamban a kormány koronavírus-korlátozásai ellen tiltakozók a város bevásárlónegyedén töltötték ki a dühüket. A romló helyzet miatt a holland kormány meg akarja tiltani, hogy a koronavírus ellen be nem oltott személyek olyan helyeket látogassanak, ahol sok ember gyülekezik.

A hétvégén is tomboló tiltakozások káoszt okoztak több holland városban és ennek nyomán Mark Rutte miniszterelnök elég sommás véleményt mondott a lázongókról: „Ez tiszta erőszak volt, amit tiltakozásnak akartak álcázni... Sok az elégedetlenség a társadalomban, mert hosszú ideje próbáljuk kezelni a koronavírus okozta mizériát. De

soha nem fogom elfogadni, hogy idióták tiszta erőszakot alkalmazzanak, csak azért mert elégedetlenek”

– mondta a kormányfő a médiának.

A pénteki, rotterdami események idején felgyújtottak egy rendőrautót, egy másik szélvédőjét pedig egy biciklivel törték be. A rendőrök először vízágyúval próbáltak oszlatni, majd a fegyverükhöz nyúltak.

Négy ember kapott lőtt sebeket

és továbbiak – köztük rendőrök – szereztek egyéb sérüléseket. Csak Rotterdamban 50 embert tartóztattak le.

Bár a hatóságok nyomozást indítottak a fegyverhasználat miatt, világos volt, hogy Ahmed Aboutaleb polgármester a rendőrök oldalán volt: a lázongás olyan volt, mint „az erőszak orgiája” – jellemezte a városban történteket.

A tiltakozók szombaton Amszterdamban és Bredában, jobbára békésen vonultak fel. Vasárnap azonban Hágában ismét fellángolt az időszak, amikor maszkos fiatalok kövekkel dobálták a rendőröket, sőt egy beteget szállító mentő ablakát is betörték. A rendőrök 30 embert vettek őrizetbe.

A múlt héten a holland hatóságok újra bevezették a korlátozásokat, amelyek szerint a bároknak, éttermeknek és boltoknak este nyolckor be kell zárniuk, hogy csökkentsék az országot sújtó Covid-fertőzések számát.

Ennek ellenére az esetszám tovább növekszik –

hétfőn napi 23 ezer új fertőzést regisztráltak, ami a második legrosszabb szám a pandémia kezdete óta.

A Holland Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete arra figyelmeztetett, hogy a kórházakban megtelhetnek az intenzív osztályok, miközben egyéb műtéteket és kezeléseket kell visszafogni. A hivatalos statisztika szerint az intenzíven kikötő Covid-betegek 70 százaléka vagy nem vette fel a vakcinát vagy csak egy oltást kapott még. Bár a holland egészségügyi miniszter azt mondta, hogy az ország „messze van” a legrosszabb forgatókönyvtől, a kormány nem zárta ki, a további korlátozásokat. A jelenlegi szabályok szerint az oltottak, a gyógyultak és a negatív teszteredményt produkálók kaphatnak „Covid-belépőt”, amivel beltéri helyszínekre léphetnek be. A jövőben – bár nem mondták meg, mikortól – viszont kizárnák ebből a nem oltottakat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző szerint Magyarország népegészségügyi mutatói riasztóan rosszak, és ebben meghatározó szerepe van az életmódnak, különösen a táplálkozásnak. Úgy látja, a problémát tovább mélyíti a szegénység: az alacsonyabb jövedelműek gyakrabban kényszerülnek rosszabb minőségű, "olcsó kalóriákat" kínáló élelmiszerekre. A szakértő hangsúlyozta, hogy tudományos konszenzus van arról, merre kellene átalakítani az élelmezési rendszert, mégis hiányzik a rendszerszintű megközelítés és a világos táplálkozáspolitika – minderről a Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában konferenciáján beszélt. A programban a fenntartható élelmiszeripar gyakorlati oldaláról is szó esett: az upcycling megoldásoktól a nagyvállalati regeneratív átálláson át a hulladék-visszagyűjtési és komposztálási rendszerekig több példa mutatta meg, hogyan lehetne a "hulladékból" erőforrás, a rendszerből pedig egyszerre egészségesebb és ellenállóbb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×