eur:
413.99
usd:
396.46
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az AstraZeneca brit-svéd érdekeltségű gyógyszeripari vállalat logója a telephelyén, a belgiumi Dilbeekben 2020. január 28-án. A belga szövetségi gyógyszerfelügyeleti hatóság ezen a napon vizsgálatot tart az AstraZeneca vakcináját gyártó belga cégnél, hogy ellenőrizze a vakcinaellátmányok késedelmes kiszállításának okát az uniós tagországokba. A hatóságot Franck Vanderbroucke belga egészségügyi miniszter bízta meg a feladattal az Európai Bizottság felkérésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Nagy-Britanniában az időseknek már házhoz viszik az oltást, az AstraZenecáét is

Brit politikusok és tudósok visszautasították a német hatóság ajánlását, amely szerint csak 65 év alattiaknak adják be a brit fejlesztésű AstraZeneca Covid-vakcinát. A német testület szerint nem a biztonsággal van a baj, csak nincs elég adat a szérum hatékonyságáról az idősebb korcsoportban.

Nagy-Britanniában az idősek esetében már házhoz megy a Covid-vakcina, így az AstraZeneca-szérum is. Németországban azonban a helyi védőoltási bizottság úgy döntött, hogy a 65 évnél idősebb korcsoportnak nem lehet beadni a szérumot. A hatóság nyilatkozata egy nappal előzte meg az Európai Gyógyszerügynökségnek az AstraZeneca Covid-vakcina jóváhagyásáról szóló régóta várt döntését.

A testület nem vonta kétségbe a vakcina biztonságát, de kiemelte: nincs elég klinikai kísérleti adat arról, hogy mennyire hatékony a szer az idősebbek körében.

A megjegyzés után mozgásba lendült a brit politika, és a helyi tudományos szakértők is. Boris Johnson kormányfő azt mondta: nem aggasztja a német ajánlás, mert a brit egészségyügyi hatóság nagyon világossá tette, hogy az AstraZeneca vakcina „nagyon jó és hatékony, már egy dózis is magasfokú védelemet ad, kettő pedig mégtöbbet”.

Dr. Mary Ramsay, az Angliai Közegészségügyi Hatóság immunulógiai főnöke azt hangsúlyozta, hogy az AstraZeneca és a Pfizer BioNTech oltóanyagok is nagyfokú védelmet biztosítanak, különösen a súlyos Covid-betegséggel szemben.

Elismerte ugyanakkor, hogy túl kevés 65 év feletti személy vett részt az AstraZeneca-oltás klinikai kísérleteiben, viszont hangsúlyozta, arról van adat, hogy

az ő körükben is „nagyon megnyugtatóan” erős immunreakciót vált ki a szérum. Azaz, ha erős az immunreakció, akkor jó a védelem is

– szól az érvelés.

Szigorúan véve azonban a tudomány világa viszont nem olyan, mint a nagypolitika, ahol „a nagyon valószínű” kifejezés elegendő a bizonyossághoz, adatokra van szükség. Az AstraZeneca klinikai kísérleteiben 341 olyan ember vett részt, aki 65 év feletti, és 1 alanynál alakult ki Covid-19 a vakcina beadása után.

A német hatóság szerint a résztvevők kis száma miatt kell további adat.

Maga az AstraZeneca azzal magyarázta az idősebbek esetében kevesebb klinikai adatot, hogy a klinikai kísérleteket fiatal önkéntesekkel kezdték meg.

Azért, hogy „a lehető leghamarabb eredményekhez tudjanak jutni, mivel sürgős volt megtudni, hogy elég jól működik-e majd a vakcina ahhoz, hogy le tudjuk küzdeni a pandémiát. A tudósok a kezdetektől fogva ezt nyíltan bevallották” – ismételte a brit-svéd cég érvelését a BBC egészségügyi tudósítója, már-már úgy, mintha védelmébe venné a brit álláspontot.

Egy másik BBC-tudósító megjegyezte: a német hatóság lépése mögött esetleg a ’vakcina nacionalizmus’ húzódik meg, mivel a rivális Pfizer/BioNTech vakcina német fejlesztésű. Csakhogy ez a cég is lassabban tud szállítani és Németországnak így most minden jóváhagyott oltóanyag jól jönne

Más brit tudósok – például Adam Finn professzor, az Egyesített Vakcinabizottság Tagja – árnyaltabban fogalmaztak. A német ajánlás csak „az óvatosság más szintjét jelenti, egyszerűen várni akarnak, amíg több adat lesz elérhető”, hogy azok ismeretében dönthessenek, az emberek nyugodjanak meg, ez nem változtat semmit brit szempontból - mondta.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×