A szakember felidézte: 2024 szeptemberében Szászországban és Türingiában voltak parlamenti választások, ott is erősödött az AfD, bár ott még nem volt 42 százalékon, 33 százaléknál állt Türingiában. Onnan elkezdődött egy olyan destabilizáció, ami két hónappal később bedöntötte a jelzőlámpa koalíciót.

„Egy lavina indult el, és szerintem most is egy ilyenre számíthatunk. Már rossz mérései vannak a kormánynak, nincs jó teljesítmény, nagyon magas volt az elvárási szint, és egy esetleges bekövetkező krach Szász-Anhaltban megkérdőjelezi Friedrich Merz munkásságát, és akkor előre hozott választás lehet akár '27 elején. Annyit azért tudni kell, hogy a nyugellátások tekintetében fontos, hogy a parlamenti államtitkárok, miniszterek kitöltsék a két évet. Május 6-án alakult a kormány, nekik 2027. május 6-ig azért jó lenne hivatalban maradniuk, de utána bármi történhet” – vélekedett Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

Mint az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta,

nagyon sok forgatókönyv van, de „egyik rosszabb, mint a másik”.

Egy előre hozott választáson nyilvánvalóan nem Friedrich Merz lenne már a jelölt, hanem valaki más. Bauer Bence a menet közben történő kancellárcserét veszélyesnek tartja, hiszen egy kancellárnak a 316 mandátumhoz tartozó szavazat többségét meg kell szereznie a Bundestagban, vagyis meg kell egyezniük a koalíciós társsal, a szociáldemokratákkal, ők pedig nyilvánvalóan megkérik ennek az árát.

„Például azt mondhatják a szociáldemokraták, hogy bár megszavazunk XY-t új kancellárnak, de további politikai engedményeket nem teszünk, és mindent a mi programunkból kérünk megvalósítani, semmit a tietekből, cserébe azért, hogy elfogadjuk a ti kancellárjelölteteket. Ez egy nagyon nehéz játszma. És nem igazán látom azt a személyiséget a CDU/CSU körein belül, aki most nagyon osztentatív módon jelentkezne, és egyben tudná tartani úgymond a boltot” – fogalmazott.

Lehetőség a kancellárcsere, amit konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet végrehajtani, egyébként Magyarországon is így van ez a miniszterelnök esetében – jegyezte meg Bauer Bence.

Elmondása szerint a harmadik lehetőség az lenne, hogy a CDU egyszerűen tovább folytatja a kormányzást a szociáldemokraták nélkül, „kiteszik” őket, és törvényenként, esetenként egyesével néznek többség után. Ez indikálná azt, hogy az AfD-vel keressék ezt a többséget, hisz a szociáldemokratákkal szakmai tartalmi alapon nincsen meg a közös bázis. Itt viszont a tűzfal kérdésével kellene szembesülnie a CDU-nak, azaz rossz, rosszabb és még rosszabb megoldások közül tud választani.

„Azt jelenleg még nem tudom megmondani, hogy a három közül melyik a csak rossz, magyarul a legjobb, ezt az idő el fogja dönteni. Nagyon fontos, hogy miként alakul még az év, milyen lesz a politikai és a gazdasági konjunktúra, és milyen eredményekkel kell majd szeptember 6-án szembenéznie a német politikai elitnek. Minden lehetséges” – vázolta a bizonytalanságot. Megfogalmazása szerint elindult egy dinamika a német politikában, amit a németek egyébként annyira nem kívánnának, mégpedig az, hogy instabilak lettek a politikai viszonyok. Arányos választási rendszer van Németországban, és pártok most gyengélkednek, sok új szereplő van, fragmentizálódik a pártpolitikai rendszer, hollandizálódik. Mint Bauer Bence rámutatott, a legerősebb párt 28 százalékos támogatottságú, ami nem meggyőző eredmény.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább megtekinthetik, meghallgathatják.