Távozik a miniszterelnök és ezzel megbukott Lettország kormánya az országban lezuhant ukrán katonai drónok körüli botrányban. Evika Silina kormányfő azután nyújtotta be lemondását csütörtökön, hogy fő kormánypárt koalíciós partnere megvonta a támogatását.

Az ukrán drónok a múlt héten zuhantak le a balti állam keleti vidékén, az orosz határ közelében. Egy ukrán médium három drónt említett, amelyekből kettő egy olajtározónál esett le, de nem történt nagyobb kár. Jelentések szerint legalább egy órát töltöttek a légtérben és ellentmondó tudósítások érkeztek arról, hogy a járőröző francia és más NATO-gépek lelőttek-e több ilyen drónt.

A politikai válságot nem az okozta, hogy Oroszország tiltakozott, amiért Lettország felett haladhattak a baltikumi orosz létesítményeket és kikötőket megcélzó ukrán támadódrónok, hanem az, hogy miért nem lépett működésbe a lett légvédelem. Ukrán drónok Litvánia és Észtország területén is becsapódtak az elmúlt hónapokban, ami erősíti a Kreml ama narratíváját, hogy Ukrajnában magával a NATO-val háborúzik.

A nyugati médiában megjelent első tudósítások két „orosz területről érkezett” repülő eszközről számoltak be, bár lett híroldalak megemlítették, hogy korábban már történtek hasonló esetek, ukrán drónokkal. Az incidensek miatt egy időre bezárták az érintett térségek iskoláit, a légiriadó pedig közel öt órán át tartott.

Az ukrán külügyminiszter, aki bocsánatot kért az eset miatt, nem arra hegyezte ki magyarázatát, hogy miért repülhetnek a Kijevet támogató, ugyanakkor NATO-tag országok légterén át orosz célpontok felé, hanem arra, hogy azok

„az oroszok drónzavaró eszközei miatt estek le balti területen”.

A balti államok viszont szokatlanul erősen bírálták Zelenszkij ukrán elnököt, amiért ő úgy fogalmazott, hogy a három ország lehet Moszkva következő célpontja, mert „nem tudnak keményen ellenállni”. Az orosz médiában közben szarkasztikus kommentárok jelentek meg, amelyek szerint „aki a tűzzel játszik, annak előbb-utóbb a saját háza is kigyulladhat”.

Lettországban fokozta a botrányt, hogy

a légvédelem annak ellenére nem működött, hogy immár a GDP közel 5 százalékát fordítják védelmi kiadásokra.

A védelmi művelet hiányára az volt a magyarázat: a katonai vezetés személyi sérüléstől vagy anyagi kártól tartott a drónok lelövése esetén.

Tovább fokozta a haragot, hogy a helyi lakosok csak egy órával azután kaptak figyelmeztető SMS-t, hogy a drónok már átrepültek felettük.

A bűnbak először Andris Spruds védelmi miniszter lett, aki szerint „az incidensek gyökere Oroszország Ukrajna elleni aggressziója” és aki azt is közölte: „nem lehet abszolút biztonságot garantálni drónokkal szemben”. Az ellenzék ezek után a lemondását követelte, amit Silina kormányfő ki is kényszerített a hétvégén.

Csakhogy Spruds kisebbik koalíciós pártja ezek után tőle vonta meg a bizalmat, és Silina ezért csütörtökön kénytelen volt lemondani. Annak ellenére, hogy ukrán drónok miatt pattant ki a botrány, az új védelmi miniszter egy olyan tábornok lett, aki korábban Kijevben képviselte az országot.

A leléptetett védelmi miniszter mellett közben kiállt olasz kollégája. Guide Cosette azt írta: „Kedves Andris, nagyon sajnálom, hogy távoznod kell, azt a benyomást keltve, mintha te lennél a felelős azért, hogy a gyorsan fejlődő támadóeszközöket miért nem tudta detektálni a kiválasztott technológia”.

Jelentések szerint a lett hadsereg akusztikus előrejelző rendszere nem vette észre a közeledő ukrán drónokat.

Kommentátorok szerint most annyi történt, hogy az incidens lehetőséget adott az ideológiai vitában álló koalíciós partnerek közötti szakításra. Lettország ettől azonban nem változtat az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontján.