Az Európai Unió még 2024. december 6-án jutott politikai megállapodásra a Mercosur-országokkal egy olyan átfogó partnerségi megállapodásnak a megkötéséről, amely két részből áll:

• politikai együttműködésről,
• másrészt kereskedelmi és beruházási kooperációkból,

és ez az utóbbi, a kereskedelmi és beruházási együttműködés lépett ideiglenesen hatályba május elsejével – mondta el Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője az InfoRádióban.

Ez a megállapodás egy 27 éves tárgyalássorozat eredményeként jöhetett most létre,

és egy több mint 700 milliós piacot magába foglaló gazdasági övezet alakult meg ennek révén.

Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás révén már elindulhatnak a vámcsökkentett termékek az országok között, tehát megnyílik az út az új piacok hozzáféréséhez, jobb kereskedelmi feltételeket tesz lehetővé a kulcsfontosságú ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a gépjárműiparban, a gyógyszeriparban, de a vegyiparban is – magyarázta a szakértő.

Az ideiglenes megállapodás további rendelkezéseket is tartalmaz a beruházások megkönnyítésre, a digitális és pénzügyi szolgáltatások és a határokon átívelő kereskedelem előtt álló akadályok felszámolására, valamint kiterjed a közbeszerzésekre is. Így például az uniós vállalatok részt vehetnek a Mercosur országok közbeszerzési eljárásaiban. A cél az EU és a Mercosur között egy szorosabb együttműködés, és az olyan sürgető globális kérdésekben is megoldást szeretnének majd találni, mint a munkavállalói jogok, vagy akár a klímaváltozás miatt megváltozott feltételek.

Az egy nagy kérdés, hogy az európai és azon belül a magyar gazdák számára milyen kockázatokat rejt ez a megállapodás. Az elmúlt hónapokban számos politikai és társadalmi vita is kibontakozott, főképp a mezőgazdasági termékek importjára vonatkozóan. A tagállamok gazdái voltak azok, amelyek a legélesebben bírálták ezeket a kedvezményeket, hiszen

vámcsökkentetten, illetve vámmentesen érkezhetnek az Európai Unióba bizonyos termékek, így például marhahús, baromfihús, cukor, etanol, rizs, valamint a kukorica is.

Az európai és magyar gazdák szerint versenyhátrányba kerülhetnek a kedvezőbb árú dél-amerikai termékekkel szemben, és emiatt az itt előállított termékek tulajdonképpen eladhatatlanná válnak, vagy csak a belső piacon tudják majd értékesíteni. Ebből a szempontból ez a megállapodás számos kockázatot rejt – mondta az elemző, hozzátéve: azt fontos hozzátenni, hogy nagyon sokat dolgoztak azon az elmúlt hónapok során, míg ideiglenes alkalmazásba kerülhetett a megállapodás, hogy megfelelően működhessen a védelmi mechanizmus, így ha azt tapasztalják a piaci szereplők, hogy torzulás érzékelhető a piacon, vagy hirtelen nagy lesz az árnyomás, akkor ezt jelzik az Európai Bizottságnak, illetve a megfelelő szervezeteknek, és ők be tudnak avatkozni, fel tudják függeszteni a vámcsökkentett termékek importját.

Ahogy az összes EU-tagállamnak, így Magyarországnak is lehetősége van arra, hogy ha úgy érzékeli, akkor be tud avatkozni ezeknél az importtermékeknél, és jelezni tudja az Európai Bizottságnak, illetve a megfelelő szervezeteknek, hogy a piacon torzulások tapasztalhatóak. Az új magyar kormány részéről is kulcsfontosságúak lehetnek ezek a jelzések, de természetesen azok országok részéről is, amelyek már korábban is nagyon sok kritikus véleményt fogalmaztak meg, így Franciaország, Írország, de akár a lengyel gazdák és a lengyel kormány részéről is.

A jelzések megfogalmazását követően a bizottságnak figyelembe kell venni ezeket a tényeket, ki kell őket vizsgálnia, mindaddig fel kell függesztenie az importot

– magyarázta az elemző.

A kérdésre, hogy mikor és milyen feltételek teljesülése esetén lehet már nem „ideiglenes” az egyezmény, a szakértő azt mondta: ha a későbbiek folyamán az összes többi feltétel megvalósul, például az élelmiszerbiztonságra vonatkozóan, illetve a megállapodás másik fele, amely a politikai párbeszéd és az együttműködés keretét adja, szintén egy olyan fázisba lép, amellyel a teljes együttműködést hatályba lehet már helyezni és az ideiglenes kereskedelmi megállapodás hatályát veszi – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője az InfoRádióban.

A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült.