Infostart.hu
eur:
359.9
usd:
309.35
bux:
131441.48
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Az AstraZeneca brit-svéd érdekeltségű cég oltóanyagát előállító gyógyszeripari vállalat, a Novasep cégtáblája a telephely bejáratánál a belgiumi Seneffében 2021. január 28-án. A belga szövetségi gyógyszerfelügyeleti hatóság ezen a napon vizsgálatot tart az AstraZeneca vakcináját gyártó belga cégnél, hogy ellenőrizze a vakcinaellátmányok késedelmes kiszállításának okát az uniós tagországokba. A hatóságot Franck Vanderbroucke belga egészségügyi miniszter bízta meg a feladattal az Európai Bizottság felkérésére.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Egy nyugdíjalap perli az AstraZenecát, a belgák a gyárban vizsgálódnak

A vakcinagyártót perrel fenyegetik EU-tagállamok, amiért szerintük a britekhez irányított át az EU-nak szánt dózisokat. Egy nyugdíjalap be is perelte részvényárfolyama esése nyomán, egy gyanús csomag miatt pedig evakuálni kellett egyik brit gyárát.

A vakcinahiány miatt kialakult vitában Brüsszel felszólította a céget, hogy irányítson át a kontinensre brit gyáraiban készült szérumot. Az AstraZeneca azzal dühítette fel az uniót hogy közölte: az EU-országok 60 százalékkal kevesebb adagot kapnak, mint amiről a január–márciusi időszakra megállapodtak.

A lett külügyminiszter most arról beszélt, hogy a tagállamok közösen beperelhetik a céget, amely azzal magyarázta a helyzetet, hogy gyártási nehézségek merültek fel az európai gyáraiban.

A brit kormány viszont azt emeli ki, hogy az uniós hatóság még nem is engedélyezte az AstraZeneca szérum használatát, és hogy a britekhez képest csak három hónappal később kötött szerződést a gyártóval.

„Az nem érv, hogy akivel előbb állapodtak meg, azt szolgálják ki előbb” – mondta korábban Sztella Kiriákidisz uniós egészségügyi biztos. „Lehet, hogy ez a sarki hentesnél működik, de a mi szerződéses megállapodásunk estében nem” – tette hozzá. A felek szerdán tárgyaltak az ügyben és igyekeztek úgy beállítani, hogy megoldást fognak találni.

Brüsszel azzal érvel: világosan le van írva, hogy a brit gyárak „elsődleges”, a belga és holland telepek pedig „másodlagos” gyártósorok. Ez utóbbiaknál lassabb a termelés, így a brit gyártású vakcinákat is le kell szállítani az európaiaknak. EU-illetékesek azt is megjegyezték: a brit gyárakat európai pénzből is fejlesztették.

Az uniót közben szintén bírálatok érik az oltási program lassúsága miatt. A Brüsszellel még nagyobb szállítási tételekről megállapodó Pfizer–BioNTech cég is csúszásokra számít, de azt ígéri, hogy a francia Sanofi gyógyszergyártóval együttműködve, a Sanofi németországi gyáraiban 125 millió dózist gyárt le az év végéig.

Közben egy amerikai nyugdíjalap, a Monroe Megyei Alkalmazottak Nyugdíjalapja már

be is perelte a brit–svéd gyógyszergyárat

– azt állítva: veszteségeket szenvedett el, miután a klinikai kísérleti eredmények aggodalmat keltettek a befektetőkben és ezután esett a cég részvényárfolyama. Az AstraZeneca tavaly még azt mondta a befektetőknek, hogy jól halad a vakcinafejlesztéssel és 400 millió dózis leszállításáról állapodott meg.

Később viszont jöttek az 55 év feletti korosztálynál a vakcina hatékonyságával kapcsolatos kérdések. A vállalat most az állítja, meggyőző adatai vannak arról, hogy a vakcinája az idősebbek esetében is ugyanolyan hatékony, mint a fiataloknál.

További kellemetlen hír volt a gyógyszergyártónak, hogy

szerdán evakuálni kellett a nagy-britanniai Wrexhamban található gyárát egy „gyanús csomag miatt”.

A telephelyre katonai bombahatástalanító egységet küldtek. A vállalat szerint csak ideiglenesen állt le a gyártósor.

Közben a belga hatóságok az EU kérésére az AstraZeneca belgiumi gyárában vizsgálódtak, hogy valóban gyártási gondok miatt alakult-e ki a késlekedés. A Novasep nevű gyártó nyilatkozatában azt mondja, hogy csapata „példa nélküli sebességgel és eltökéltséggel dolgozik, hogy eleget tegyen a szállítási kötelezettségének”. A belga egészségügy revizorai holland, olasz és spanyol szakértőkkel együttműködve néhány napon belül jelentést adnak ki a helyzetről.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Diplomáciai pofon Pozsonynak? Berlin cáfolta Robert Fico szavait
Tudósítónktól

Diplomáciai pofon Pozsonynak? Berlin cáfolta Robert Fico szavait

Robert Fico moszkvai útja után diplomáciai vita alakult ki Szlovákia és Németország között. Ivan Korcok volt szlovák külügyminiszter szerint Friedrich Merz német kancellár lemondta tervezett szlovákiai látogatását, miután Fico Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A német kormány ugyanakkor azt állítja: ilyen hivatalos látogatás eleve nem is volt napirenden.

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: meglépte Magyar Péter, amit sokat vártak a Karmelitánál, megvan Szabó Bence százados új pozíciója

Kormányalakítás: meglépte Magyar Péter, amit sokat vártak a Karmelitánál, megvan Szabó Bence százados új pozíciója

Felgyorsultak az események a Magyar Péter vezette új kormány hivatalba lépése után: a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is. Közben megkezdődik a minisztériumok átvilágítása, előkészítik a vagyonadóztatást, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, valamint hivatalossá tették Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. A kabinet a korábbi kormány nagy értékű szerződéseit is célkeresztbe vette, köztük a 4iG-vel kötött 1 311 milliárd forintos megállapodást, miközben szigorították az állami pénzügyi döntéshozatalt és stratégiai üzemanyagkészleteket engedtek a piacra. A külpolitikában is fordulat látszik: a kormány bekérette az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadások miatt, emellett megszűnt a 2020 óta fennálló rendeleti kormányzás. A személyi döntések között szerepel, hogy Szabó Bence százados a belügyminiszter kabinetirodáján dolgozik majd, miközben Magyar Péter csütörtökön Bécsbe látogat, ahol Christian Stocker osztrák kancellár katonai tiszteletadással fogadja. A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint eközben a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra emelkedett a választani tudó szavazók körében, míg a Fideszé 23 százalékra csökkent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×