Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésére érkezik az ankarai parlamentbe 2020. február 12-én. Erdogan közölte: Törökország eltökélt, hogy február végéig visszaszorítsa az előrenyomuló szíriai kormányerőket a korábbi demarkációs vonalat jelentő török megfigyelőpontok mögé Idlíbben, az utolsó, még a lázadók kezén lévő szíriai tartományban.
Nyitókép: Burhan Ozbilici

Erdogan frontálisan nekimenne az Aszad-rezsimnek

Kiűzi a lázadó kézen lévő Idlib tartományba bejutott szíriai kormányerőket – ezzel fenyeget a török elnök. A Moszkvával való barátságos viszony ellenére Erdogan így ismét konfliktusba keveredhet az oroszokkal, akik Aszad szíriai elnök fő támogatói.

Több százezren menekültek már el Szíria utolsó, lázadó kézen lévő tartományban az otthonaikból. A Törökországgal határos északnyugati régióban az orosz támogatással behatoló kormányerők az utóbbi napokban megöltek 14 török katonát – akik az északi határsávban ütközőzónát kiépítő inváziós erőkben szolgáltak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök ezek után

különleges erőket és tankokat küldött Idlibbe, és azzal fenyegetőzött, hogy „bárhol” lecsapnak a szíriai kormányerőkre.

„Célunk, hogy február végéig kiszorítsuk a rezsim erőit Idlib körzetéből” – mondta.

Aszad próbálkozása, hogy a kilenc éve tartó polgárháborút a törökök által támogatott ellenzék utolsó erősségének elfoglalásával és emellett a dzsihadista militánsok elleni támadással lezárja, kemény török ellencsapást provokált ki. A törökök azt állítják, hogy „101 kormánykatonát semlegesítettek”, a lázadók pedig lelőtték a kormányerők helikopterét. A török kormánykoalíció egyik tagja úgy fogalmazott: készen kell állniuk az Aszad-rendszer megdöntésére.

Az offenzíva miatt veszélybe került a törökök és oroszok eddig partnerinek mondott viszonya. Idlibben ugyanis egymással szembenálló erőket támogatnak.

Moszkva hosszú idő után első ízben élesen bírálta a törököket,

mert szerinte nem tartják be azokat az egyezményeket, amelyek célja, hogy mérsékeljék a harcokat Idlibben.

A fokozódó ellentét jó hír az Egyesült Államoknak,

amely egyre nagyobb nemtetszéssel figyelte NATO-szövetségese, Törökország és Moszkva kapcsolatát – melynek részeként a törökök orosz rakétavédelmi-rendszert is vásároltak.

Szerdán Ankarában járt az amerikai elnök különmegbízottja, akinek feladata az utóbbi évben jelentősen meggyengített Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni globális koalíció összefogása. A törökül is beszélő James Jeffrey egy interjúban azt ígérte, hogy Washington felújítja a hírszerzési információk megosztását és a hadi felszerelések átadását Törökországnak. Úgy fogalmazott: azért érkezett, hogy támogatást nyújtson a török katonáknak az Aszad-erők és az oroszok fenyegetése ellen.

Ezzel párhuzamosan viszont Erdogan török elnök szerdán telefonon beszélt Putyin orosz elnökkel és azt hangoztatták, hogy „teljességgel meg kell valósítani” azokat az egyezményeket, amelyeket a lázadók által ellenőrzött területről kötöttek.

A két éve, Szocsiban kötött egyezmény szerint Idlibben fegyvermentes övezetet kell létrehozni, ahonnan távozniuk kell az úgymond „radikális szélsőségeseknek”. Az orosz és török erők pedig közösen járőröznének.

Segélyügynökségek közben folyamatosan az Idlibben kialakult humanitárius válságra emlékeztetnek. A heves harcok nyomán az ENSZ szerint

700 ezer ember hagyta el otthonát

– attól félve, hogy a behatoló kormányerők kivégzik a hátramaradókat. Idlib útjain egymást érik a civilek matracokkal és ingóságaikkal megrakott autóinak konvojai, miközben a hőmérséklet gyakran fagypont alatt van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×