A külügyi tárca álláspontja szerint a kisebbségek jogait már több létező törvény is szabályozza, amelyek teljes mértékben összhangban vannak Szlovákia nemzetközi kötelezettség-vállalásaival. A külügyminisztérium a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt megelőző jogalkotási szándéknyilatkozatra reagált, melynek elkészítését a kisebbségi kormánybiztos hivatala koordinálta.
A szándéknyilatkozatot egy kisebbségi szakértőkből és a kormánybiztosi hivatal munkatársaiból álló munkacsoport dolgozta ki. 2019 áprilisa óta dolgoztak a javaslaton, melyet különféle kisebbségi szervezetek is véleményezhettek. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos szerint az új kisebbségi törvény egységesítené a jelenlegi, széttöredezett jogi szabályozást, és a lehető legátfogóbban határozná meg a kisebbségi jogokat az alkotmánnyal, valamint az elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel és ajánlásokkal összhangban.
„A jogalkotási szándéknyilatkozat végső formája a jövőbeni kormány támpontja lehet majd a kormányprogram és a következő időszakra vonatkozó jogalkotási terv kidolgozásakor”
– fogalmazott a kormánybiztos.
A külügyi tárca állásfoglalásában viszont az áll, hogy az alkotmány nem írja elő egy kisebbségekkel foglalkozó egységes jogszabály létrehozását, ezért nem ajánlja a kisebbségi kormánybiztos által bemutatott jogalkotási szándéknyilatkozattal összefüggésben a további eljárást.
Peter Pellegrini miniszterelnök a múlt héten úgy nyilatkozott, a szlovákiai nemzetségi kisebbségeknek nem kell attól tartaniuk, hogy nem gondoskodnak róluk, ha a februári választás után nem kerül be a kisebbségi politikát képviselő párt a parlamentbe.
„Nem hiszem, hogy tragédia lenne, ha valamelyik, a magyar kisebbséget képviselő párt nem kerülne be a parlamentbe.
A nemzetiségi kisebbséghez tartozókról is ugyanúgy gondoskodni fogunk, mint eddig”
– mondta a miniszterelnök és hozzátette, egy ilyen pártnak a parlamentben nincs is jelentős ráhatása ezekre a dolgokra.
A február 29-i választást megelőző közvélemény-kutatások eredményei szerint a nemzetiségi kisebbségeket képviselő pártok a választási küszöb alatt vannak. A Híd és a Magyar Közösségi Összefogás támogatottsága is négy százalék körüli.