Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Leo Varadkar ír kormányfő (j) és Boris Johnson brit miniszterelnök közös sajtóértekezletet tart a dublini miniszterelnöki hivatal bejáratában 2019. szeptember 9-én. Boris Johnson szerint továbbra is lehetséges új megállapodás elérése az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig. Az ír kormányfő elsődleges fontosságúnak tartja a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését az ír-északír határon és Írország helyének megőrzését az EU egységes belső piacán.
Nyitókép: MTI/EPA/Aidan Crawley

Fontosabb a briteknek a brexit alakulása, mint Észak-Írország sorsa

A britek többsége nyugodtan odaadná Észak-Írországot a déli köztársaságnak, ha ez lenne az ára annak, hogy megvalósítsák, vagy visszafordítsák a brexitet. Ez derült ki egy felmérésből.

10-ből 4 britet egyáltalán nem érdekel Észak-Írország sorsa – ez derült ki a YouGov brit közvélemény-kutató több mint 1600 fős minta alapján végzett felmérésből. Észak-Írország státusza az ír–északír, azaz az uniós brit határ szabad átjárhatósága körüli vita miatt lépett előtérbe a brexittárgyalások idején.

A YouGov felmérése azt mutatja, hogy

a britek 40 százalékát nem érdekli, hogy Észak-Írország az ország része marad-e,

és hasonló azok aránya, akiket nem érdekel a tartomány élete.

Emellett, a brexitpártiak és az EU-tagság híveinek többsége is úgy gondolja: fontosabb nekik a brexit megvalósítása, vagy éppenséggel visszafordítása, mintsem az, hogy egyben maradjon az Egyesült Királyság. A "maradók" 58 százaléka és a "távozók" 64 százaléka érez így.

A YouGov-anyagból kiderül továbbá, hogy

még az Észak-Írországot "nagyon fontosnak" tartó britek számára is előrébb való, hogy a kedvük szerint alakuljon a brexit, minthogy az északírek bent maradjanak.

A felmérést Angliában, Skóciában és Walesben végezték, és kihagyták belőle Észak-Írországot.

Mindez azt mutatja, hogy gyengék a tartományt és Nagy-Britannia többi részét összekötő kötelékek – kommentálta az eredményeket a YouGov. A felmérésből kiderült, hogy a britek 41 százaléknak fájna Észak-Írország kilépése, de 9 százalék különösen örülne ennek.

Az eredmény azért is érdekes, mert a megkérdezettek döntő többsége élete során kapcsolatba került észak-írországi emberekkel.

Ír többség a Johnson-alku mellett

Észak-Írországban közben a brit parlamentbe is bejutott és korona hű Demokratikus Unionista Párt ellenzi Boris Johnson miniszterelnök Brüsszellel kötött brexitalkuját. Azért szavaztak ellene, mert szerintük más szabályozás vonatkozik majd a tartományra, mint Nagy-Britannia többi részére és ez elősegíti az Egyesült Királyság szakadását. A Johnson-alku része, hogy Észak-Írországban érvényben az EU-szabályozás egy része.

De vajon úgy érez-e az északírek többsége, mint a csak egy részüket képviselő párt? Egy további felmérés szerint: nem. A konkrét véleményt formáló válaszadók

62 százaléka elfogadná Johnson alkuját

és csak 38 százalék akar megállapodás nélküli, kemény brexitet – ebben az esetben beindulna a határellenőrzés az ír–északír határon.

Ha második népszavazást rendeznének az EU-tagságról, akkor a LucidTalk-felmérés szerint az északírek 72 százaléka az Európai Unióban való maradásra voksolna, szemben a Johnson-egyezmény támogatóival, akik 28 százalékot tesznek ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×