Infostart.hu
eur:
376.44
usd:
321.7
bux:
128030.58
2026. április 9. csütörtök Erhard
Evo Morales bolíviai elnök lemondását ünneplik fővárosiak La Pazban 2019. november 10-én. Morales azt követően jelentette be lemondását, miután a rendőrség és a hadsereg is felszólította, hogy távozzon az államfői posztról.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Martin Alipaz

Politikai vákuum az elektromos autók gyártása miatt fontos országban

Bolívia fővárosában tömegek ünnepelték Evo Morales elnök váratlan lemondását. Dél-Amerika egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő baloldali elnöke távozásával politikai vákum alakult ki. Azért távozott, mert csalás miatt érvénytelenítették októberi újraválasztását.

14 éven át volt hatalmon és ő volt Bolívia első bennszülött származású elnöke, aki reményt adott a megosztott ország szegénysorban élő polgárainak. Velük szemben azonban több millió bolíviai már alig várta Evo Morales távozását.

Az államfő vasárnap este robbantott politikai bombát, amikor egy televíziós beszédben váratlanul lemondott.

A baljós jeleket már korábban látni lehetett: a latin-amerikai országban hetek óta tömegtüntetések folytak, és az Amerikai Államok Szervezete (OAS) nevű regionális csoport jelentése megerősítette: csalás történt az októberi választásokon.

Októberben az egyik vitatott lépés az volt, hogy 24 órára felfüggesztették a szavazatszámlálást, majd másnap Moralesnek megvolt az a 10 százalékos többsége, amivel már az első fordulóban nyerhetett.

Győzelme után tüntetők szállták meg az utcákat, úttorlaszokat emeltek és a zavargásokban három ember meghalt.

Az OAS-jelentés után az elnök kénytelen volt elfogadni, hogy új választásokat írjon ki. Cserébe megengedték neki, hogy kitöltse a ciklust és január 22-én távozzon, lemondása így sokakat meglepett.

A helyzet egy hete forrósodott fel, amikor Luis Fernando Camacho keresztény-konzervatív aktivistának sikerült mozgósítania híveit és a tüntető tömegek egyre hangosabban kezdték követelni az elnök távozását. Bár a legtöbb tüntető békés volt, megjelentek radikális-jobboldali csoportok, akik miniszterek házait gyújtották fel, elrabolták családtagjaikat és ezzel kényszerítették ki lemondásukat.

Az akciókat régóta nem hallott rasszista retorika kísérte,

például a „Takarodjanak az indiánok az egyetemekről” grafiti a La Paz-i egyetem épületén.

A múlt héten a rendőrség egy része is az elnök ellen fordult és vasárnap a fegyveres erők főnöke, Williams Kaliman azt javasolta Moralesnek, hogy mondjon le a béke érdekében. Az elnök ezek után mondta beszédében azt, hogy puccsal kényszerítették távozásra.

Morales, aki több jogot és képviseletet adott országa indián és szegénysorú őslakosainak, a 2016-os népszavazás idején szerzett magának további ellenségeket. A vokssal az volt a célja, hogy hatalmat kapjon az alkotmány módosítására és meghosszabbítsa kormányzását.

Az elszenvedett vereséget látszólag elfogadta, de másfél évvel később pártja a választási bíróság elé vitte az ügyet, amely úgy döntött: emberi jogai megsértése lenne, ha nem indulhat ismét az elnökségért. A testület meg is szüntette azt a korlátozást, amely szabályozta, hogy választott vezetők hányszor tölthetik be az adott posztot.

Ezek után már vidéki lakosok és munkások is csatlakoztak a középosztály megosztott ellenzékéhez,

mert korrupcióval, arroganciával és az őt hatalomra juttató emberek lekezelésével vádolták Moralest.

Bolívia egyébként lítiumlelőhelyei miatt különösen fontos az elektromos autók izmosodó iparának. Morales korábban azt ígérte, hogy felpörgeti az akkumulátorokban használt nyersanyag feldolgozását, de egy hete váratlanul visszamondta egy német céggel közösen tervezett projektjét, amelyben egy új akkumulátorgyárat és lítium-hidroxid feldolgozót építettek volna. Korábban Putyin orosz elnökkel állapodott meg közös programokról.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.10. péntek, 18:00
Nagy Attila
a Nemzeti Választási Iroda elnöke
Törékeny az iráni tűzszünet - Mérsékelt hangulatromlás a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Mérsékelt hangulatromlás a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×