Infostart.hu
eur:
368.48
usd:
318.29
bux:
148622.5
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Evo Morales hivatalban levő bolíviai elnök sajótájékoztatót tart La Pazban 2019. november 10-én, ahol bejelentette a választások megismétlését és egy új választási bizottság felállítását. A döntést Morales az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) a nap folyamán közzétett közleményével indokolta, amely szerint az október 20-i elnökválasztáson nyilvánvaló szabálytalanságok történtek. A dél-amerikai országban három hete zajlanak tüntetések és összecsapások, ellenzéki csoportok szerint Morales csalással nyerte meg az elnökválasztást, és ezért a lemondását követelik.
Nyitókép: MTI/AP/Juan Karita

Lemondott Evo Morales bolíviai elnök

Nem sokkal azt követően, hogy a rendőrség és a hadsereg is felszólította, hogy távozzon az államfői posztról. A három hete tartó tüntetések után vasárnap felgyorsultak az események.

"Lemondok elnöki megbízatásomról" - jelentette be élőben sugárzott televíziós beszédében Morales. "A puccs beteljesült" - tette hozzá a mellette ülő Álvaro García Linera alelnök, aki szintén lemondott hivataláról. "Az a leghőbb vágyunk, hogy visszatérjen a társadalmi béke" - húzta alá Morales.

Nem sokkal korábban a hadsereg főparancsnoka, Williams Kaliman tábornok arra szólította fel Moralest, hogy a megbékélés és a stabilitás érdekében mondjon le az államfői posztról.

"Csatlakozunk a bolíviai nép kéréséhez, és azt javasoljuk Evo Morales elnök úrnak, hogy nyújtsa be lemondását, hogy a bolíviai nép megbékélhessen" - jelentette be hasonlóképpen Vladimir Yuri Calderón rendőr tábornok, a bolíviai rendőrség parancsnoka.

Nem sokkal korábban Luis Fernando Camacho, az ellenzék leghangosabb vezéralakja tiltakozó tömeg kíséretében vonult a kormányzati negyedhez, ahol az elnök aláírásra váró felmondó levelét adta jelképesen a kormányzat képviselőinek a Biblia egy példányával egyetemben.

Vasárnap felgyorsultak az események a hetek óta forrongó andoki országban, ahol a tiltakozásokban három ember meghalt és csaknem négyszázan megsebesültek.

Morales lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, világos manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház elnöke is.

Lemondásra szólította fel Moralest az ellenzék is. Carlos Mesa, aki októberben alulmaradt Moralesszel szemben az államfőválasztáson, kijelentette: "ha Moralesben egy gramm hazafiság maradt, akkor lemond". Camacho szerint az elnök felrúgta az alkotmányos rendet, ezért távoznia kell.

  • Morales 2006 óta állt Bolívia élén.
  • Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége.
  • Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellenétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd
  • az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.
Címlapról ajánljuk

Tízből hét magyart érint, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már baj van

A Semmelweis Podcast második adásában Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője kiemelte: a családorvosok körében tavaly indult el az életmód licenc képzés, az első orvosok pedig már le is vizsgáztak. A szakember az életmódorvoslás hat fő pillérét is megemlítette a beszélgetésben, sőt arról is szót ejtett: nem elég megélni az időskort, az is számít, hogy ezt milyen állapotban tesszük.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

A Tisza-kormány 2026-os költségvetési módosításának egyik legjelentősebb újítása az 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása, amelyet az aszályhelyzet, az energiakrízis és egyéb előre nem látható kiadások fedezésére hoztak létre. Az alap a GDP 0,54%-át teszi ki, és a kormány meglehetősen szabadon rendelkezhet felette, mivel nemcsak energetikai és aszályügyek miatt, hanem gyakorlatilag bármilyen váratlan kiadásra felhasználhatja. Elemzésünk szerint az alap valódi tétje az, hogy a kormány mennyire takarékosan bánik majd vele: ha nem költi el a teljes összeget, azzal a fiskális fegyelem melletti elkötelezettségét bizonyíthatja a piacok és hitelminősítők felé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×