Infostart.hu
eur:
387.07
usd:
329.19
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Evo Morales hivatalban levő bolíviai elnök sajótájékoztatót tart La Pazban 2019. november 10-én, ahol bejelentette a választások megismétlését és egy új választási bizottság felállítását. A döntést Morales az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) a nap folyamán közzétett közleményével indokolta, amely szerint az október 20-i elnökválasztáson nyilvánvaló szabálytalanságok történtek. A dél-amerikai országban három hete zajlanak tüntetések és összecsapások, ellenzéki csoportok szerint Morales csalással nyerte meg az elnökválasztást, és ezért a lemondását követelik.
Nyitókép: MTI/AP/Juan Karita

Lemondott Evo Morales bolíviai elnök

Nem sokkal azt követően, hogy a rendőrség és a hadsereg is felszólította, hogy távozzon az államfői posztról. A három hete tartó tüntetések után vasárnap felgyorsultak az események.

"Lemondok elnöki megbízatásomról" - jelentette be élőben sugárzott televíziós beszédében Morales. "A puccs beteljesült" - tette hozzá a mellette ülő Álvaro García Linera alelnök, aki szintén lemondott hivataláról. "Az a leghőbb vágyunk, hogy visszatérjen a társadalmi béke" - húzta alá Morales.

Nem sokkal korábban a hadsereg főparancsnoka, Williams Kaliman tábornok arra szólította fel Moralest, hogy a megbékélés és a stabilitás érdekében mondjon le az államfői posztról.

"Csatlakozunk a bolíviai nép kéréséhez, és azt javasoljuk Evo Morales elnök úrnak, hogy nyújtsa be lemondását, hogy a bolíviai nép megbékélhessen" - jelentette be hasonlóképpen Vladimir Yuri Calderón rendőr tábornok, a bolíviai rendőrség parancsnoka.

Nem sokkal korábban Luis Fernando Camacho, az ellenzék leghangosabb vezéralakja tiltakozó tömeg kíséretében vonult a kormányzati negyedhez, ahol az elnök aláírásra váró felmondó levelét adta jelképesen a kormányzat képviselőinek a Biblia egy példányával egyetemben.

Vasárnap felgyorsultak az események a hetek óta forrongó andoki országban, ahol a tiltakozásokban három ember meghalt és csaknem négyszázan megsebesültek.

Morales lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, világos manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház elnöke is.

Lemondásra szólította fel Moralest az ellenzék is. Carlos Mesa, aki októberben alulmaradt Moralesszel szemben az államfőválasztáson, kijelentette: "ha Moralesben egy gramm hazafiság maradt, akkor lemond". Camacho szerint az elnök felrúgta az alkotmányos rendet, ezért távoznia kell.

  • Morales 2006 óta állt Bolívia élén.
  • Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége.
  • Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellenétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd
  • az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.
Címlapról ajánljuk
Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió egyike a fennmaradó kérdéseknek, de „ezen a téren is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez” – minderről az amerikai elnök beszélt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Floridában. Volodimir Zelenszkij szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás az amerikai elnök szavai szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség, ami Trump szerint „szégyen lenne”.
Karácsony után veszít el rengeteg EU-pénzt Magyarország, pedig ezen múlhat a 2026-os növekedés

Karácsony után veszít el rengeteg EU-pénzt Magyarország, pedig ezen múlhat a 2026-os növekedés

A következő években a közép- és kelet-európai gazdaságok pályáját egyre kevésbé az általános konjunktúra, sokkal inkább az uniós forrásokhoz való hozzáférés és azok felhasználásának üteme határozza meg – állítja a Société Générale egy friss elemzése. Miközben a régió egésze lemaradásban van az euróövezethez képest a támogatások lehívásában, az egyes országok között látványos különbségek alakultak ki, amelyek már rövid távon is érdemben befolyásolják a növekedési kilátásokat. Magyarország ebben a mezőnyben különösen nehéz helyzetben van: a befagyasztott EU-források miatt éppen egy választási évben hiányzik a gazdaságból az a beruházásösztönzés, amely a térség más országaiban a növekedés gyorsulását biztosítja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×