Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.03
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az Európai Unió és Nagy-Britannia zászlói a brit parlament előtt Londonban 2019. október 28-án. Az Európai Unió 27 tagállama ezen a napon elfogadta az Egyesült Királyság kérését, hogy rugalmasan halasszák el az ország kiválását az Európai Unióból 2020. január 31-ig.
Nyitókép: MTI/AP/Alberto Pezzali

Egy dolgot mindkét nagy megígér a briteknek: hitelekből fognak költeni

Beindult az ígérgetés a brit választási kampányban. A két nagy párt egymásra licitálva emelné a kiadásokat, azzal érvelve, hogy ki kell használni, hogy alacsonyak a kamatok. Mindez azért is érdekes, mert a konzervatívok épp a megszorításokkal és az államadósság csökkentésével szereztek maguknak ellenfeleket.

Hogy lehet meggyőzni a politikából egyre jobban kiábrándult brit választót? A konzervatívok és a bukásukat akaró Munkáspárt szerint költekezési ígéretekkel.

A két nagy pártnak a roppant befolyásos pénzügyminiszteri posztra áhítozó politikusainak egyike egy szabadpiac-hívő volt bankár, a másik egy olyan, hagyományos szocialista, aki szíve szerint felszámolná a kapitalizmust. Amiben hasonlítanak egymásra: mindketten

költekezni akarnak, méghozzá kölcsönből.

A Munkáspárt például úgy állítja be, hogy átirányítja a hatalmat a hagyományosan gazdagabb Londonból és Dél-Angliából az ország többi részére. John McDonnell, az árnyékkormány pénzügyminisztere el is mondta, hogy az ezzel járó beruházásokat hitelből fedezik majd.

A kormányzó konzervatívok – saját szabályaikat megszegve – szintén növelnék az ország eladósodottságát és a Labourhoz hasonlóan

közlekedésre, kórházakra és más infrastrukturális beruházásokra akarják költeni a pénzt.

A velük szembenálló harmadik erő, a Liberális Demokraták minderre azt mondják: a két nagy párt gyakorlatilag „fedezetlen csekkeket állít ki”.

Figyelmeztette a konzervatívokat és a Munkáspártot a kormány által működtetett Brit Pénzügyi Intézet is. Szakértői megjegyezték, hogy a pénzügyminiszteri poszt baloldali várományosa több mint a felével, évi 100 milliárd fonttal növelné a kiadásokat. Más számítások szerint a munkáspárti fejlesztési projektek az éves GDP 5 százalékának felelnének meg – erre a legutóbb 1976-ban volt példa.

Az ellenajánlat Sajid Javid konzervatív pénzügyminiszter szájából hangzott el, aki évente 20 milliárd fonttal növelne a közkiadásokat. Ezt azzal indokolta, hogy készen akar állni bármely vészhelyzetre, például a klímaválságra és szociális kiadásokra.

Javid

„fantáziagazdálkodásnak”

nevezte a Labour terveit, de ő is a GDP 3 százalékára emelné a mostani 1,8 százalékról az adósságot, hogy ebből fejleszthessék az infrastruktúrát. Kommentárok szerint a konzervatívok adakozó kedve mögött az áll, hogy Boris Johnson miniszterelnök felismerte: szélesebb választói rétegek felé kell nyitnia, és ezért még munkáspárti szavazókat is el akar csábítani.

A Labour-színekben kampányoló McDonnell úgy akarja megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem költekezik túl, hogy új módszert javasol a kormány kiadási szabályának: az államadósság soha nem haladhatja meg az adóbevételek 10 százalékát.

Ha a brit parlamenti váltógazdaság két nagy pártjának bármelyike győz, akkor

a szigetország olyan állami költekezésre készülhet fel, amire 1970 óta nem volt példa.

Ezt az időszakot masszív sztrájkok és például hónapokon át el nem takarított szemét jellemezte és a korszakot Margaret Thatcher konzervatív választási győzelme zárta le, melynek nyomán drasztikusan megnyirbálták az állami kiadásokat és felpörgött a privatizáció. A nagy pártok most azért mernek ígérgetni, mert a brit költségvetési hiány GDP-hez mért aránya a legalacsonyabb a 2000-s évek eleje óta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×