8-ból immár 7 szavazást vesztett el a brit kormány a parlamentben – most épp azt, hogy a Konzervatív Párt éves konferenciájának idejére, 3 napra függessze fel üléseit.
A javaslatot annak ellenére vitték szavazásra, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság mindössze néhány napja mondta ki: törvénytelen volt Boris Johnson miniszterelnök lépése, amellyel 5 hétre felfüggesztette a parlament üléseit.
Az újra összeült törvényhozás különösen heves és mérgező hangvételű vitát tartott az első napon, melynek során
Johnson szabályosan heccelte ellenfeleit,
aki viszont elítélték módszerei és stílusa miatt. A kormányfőt azzal vádolják, hogy magát a nép bajnokaként, míg a jelenlegi parlamenti képviselőket erkölcstelennek és haszontalannak állítja be.
Most azzal vágtak vissza, hogy – ha nem túl meggyőző többséggel, 306 nem és 289 igen voks mellett – leszavazták a rövidebb, háromnapos parlamenti szünet ötletét. Így
a konzervatív képviselőknek most főhet a fejük: elmenjenek-e a hétvégén induló, éves pártkonferenciára, kockáztatva, hogy lemaradnak egy fontos parlamenti szavazásról?
Boris Johnson szerdán mondaná el nagybeszédét a konzervatív konferencián – de közben jelenése lenne a parlamentben is a szokásos és fontos miniszterelnöki kérdések órájában.
Johnson szövetségese, a kemény brexitet óhajtó nézeteiről ismert Jacob Rees-Mogg alsóházi elnök úgy fogalmazott: várakozásai szerint a miniszterelnök „a szokásos módon” a parlament elé áll.
Közben nem csitul a botrány Johnson megnyilvánulásai miatt. Különösen heves bírálatokat kap azért, mert árulást és megadást emlegetett, amiért bocsánatkérésre szólította fel több képviselő. A kormányfő erre nem hajlandó és azzal vágott vissza: a törvény, amely megtiltja a szabályozatlan brexitet, valóban a megadásról szól, „mert az Európai Unió kezébe adja a döntést, hogy mennyi ideig tartsa bent Nagy-Britanniát”. (A törvény kötelezi Johnsont, hogy kérje a kilépési határidő meghosszabbítását, ha október 31. előtt nem tud elfogadható megállapodást kötni az EU-tagokkal a rendezett kilépésről. Az alkura jelenleg alig van esély, mert a két oldal még mindig nem tud dűlőre jutni a brit kilépés szabályrendszeréről.)
Parlamenti képviselők közben azt mondják: Johnson nyelvezete uszító és egyre több fenyegetést kapnak. Az egyik munkáspárti képviselő irodájába például megpróbált betörni egy férfi. A támadó az ablakoknál prbóálkozott, mielőtt elkapták. Az eset azután történt, hogy
Jess Phillips képviselő határozati javaslatot nyújtott be az uszító nyelvezetről.
Phillips bemutatott egy másolatot az általa kapott halálos fenyegetésről is. Más képviselők hasonló esetekről számoltak be. Dominic Cummings, Johnson befolyásos tanácsadója és a brexit népszavazási kampány kulcsfigurája erre azt mondta: „nem meglepő a képviselőkkel szembeni harag, az abúzus csak akkor csitul majd, ha tiszteletben tartják a népszavazás eredményét".
Közben John Major volt konzervatív miniszterelnök, aki a brexit egyik fő bírálójává lépett elő, megsemmisítő bírálattal illette Johnsont és azt mondta: nyelvezete félelmet, haragot és a parlamenttel és törvénnyel szembeni sértettségérzést szül.
„A szabotőr, áruló, ellenség, megadás” szavaknak nincs helye a pártunkban, politikánkban és társadalmunkban. Mi nem ilyen nép vagyunk, és soha ne legyünk ilyenek”
– mondta.
A politikai retorika elmérgesedése miatt a brit vallási vezetők is aggódnak: 120 érsek és püspök is óvott a megosztottság elmélyítésétől.