Infostart.hu
eur:
392.27
usd:
338.85
bux:
123490.03
2026. március 20. péntek Klaudia
2019. augusztus 21-i kép Boris Johnson brit miniszterelnökről a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel német kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza szeptember 6-án jóváhagyta annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Johnson által hevesen ellenzett indítványt az előző éjjel fogadta el az alsóház 327-299 arányban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Brüsszelbe utazik Boris Johnson rejtélyes "Z-terve" - ez van benne

Szerdán küldi el Brüsszelbe a brexitről szóló, utolsónak beharangozott ajánlatát Boris Johnson. A brit miniszterelnök azt készült elmondani pártja konferenciáján, hogy „józan kompromisszumról” van szó. A terv részeként más szabályozás alá esne Észak-Írország, mint az Egyesült Királyság többi része.

Hétfőn és kedden is folyt a szivárogtatás Boris Johnson brexittervéről, miközben a brit kormányfő vehemensen tagadta a neki tulajdonított elképzeléseket. Az este a korábbiakat felülíró, új terv szivárgott ki – amellyel Johnson szerint el lehet kerülni a szabályozatlan brexit okozta káoszt.

Brit kormányilletékesek úgy magyarázták az eseményeket, hogy „a javaslat jelentős fejlődésen ment át az elmúlt 24 órában”. Londoni ígéret szerint az elképzelést szerda délután kézbesítik Brüsszelnek. Brit kormánykörökben elmondták: ha az EU elutasítja a javaslatot, akkor Nagy-Britannia leállítja a tárgyalásokat és felkészül a szabályozatlan brexitre.

Kérdés, hogy ki akarja a megállapodást. Az alku lehetőségét visszavetette, hogy kedd este a brit kormány azzal vádolta meg az ír kabinetet, hogy onnan szivárogtatták ki a tervet. Dublin ezt tagadta.

De mik a Johnson-terv részletei? Annyit tudni lehet, hogy

a britek Észak-Írországban immár készek kiterjeszteni az uniós szabályozást az iparcikkekre is. Emellett az Ír-sziget egészére vonatkozó állat- és élelmiszerellenőrzési rendszert javasolnak.

A Financial Times üzleti lap szerint a brit javaslat nem tér ki az ír határon fenyegető vámellenőrzés kérdésére. Egy korábbi szivárogtatás szerint Johnson a határtól 5-10 mérföldre fekvő létesítményekben képzelte el a vámellenőrzéseket, de az ötletet ő maga utasította vissza.

A konzervatív Daily Telegraph című laphoz – amelybe Johnson időről-időre cikkeket ír – több részlet is eljutott. Ezek értelmében

az Egyesült Királyság maradék része 2021-ig megpróbál szabadkereskedelmi egyezményt kötni az EU-val.

Mindeközben Észak-Írország négy éven át követné a mezőgazdasági termékekre és iparcikkekre vonatkozó brüsszeli szabályozást.

Az időszak végén összehívnák az északír regionális parlamentet, amely döntene: fenntartsák-e az EU-szabályokat – amellyel akadálytalanabbá válik a határ –, vagy a brit szabályozásra térjenek át.

A „négy év, két határ” névre elkeresztelt elképzelés értelmében az Észak-Írországból exportált árukat vámellenőrzésnek vetnék alá az ír oldalon, még a másik irányból érkező termékeket azért ellenőriznék, hogy megfelelnek-e EU szabványainak.

Jonathan Powell, Tony Blair volt miniszterelnök egykori kabinetfőnöke és a Nagypénteki Békeegyezmégy egyik atyja szerint „az ajánlat úgy néz ki, mintha olyasvalaki rakta volna össze, aki nem veszi komolyan az alku lehetőségét”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – egyebek között erről beszélt az iráni háborúval kapcsolatban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor szerint „azt remélik az EU-csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök szerint április 12-én lesz majd a második csata.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

A magyar gazdaság gyengélkedéséért a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban a német recesszió, hanem a magyar gazdaság szerkezete, az innovatív hazai vállaltok hiánya, a drága ipari energia és a folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a sokszor kiszámíthatatlan és restriktív szabályozói környezet is felelős - mondta el a Portfolionak adott interjújában Keszte Róbert, a 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Kamara elnöke szerint a tagvállalatok elsődleges szempontja most a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás, ami a legtöbb szektorban belső reformokkal, átszervezésekkel és akár leépítésekkel is jár. Keszte Róbert szerint ugyanakkor a hazai gazdaságban van még tartalék, ennek kihasználásához azonban jó minőségű képzési rendszerre és vállalkozóbarátabb szabályozásokra van szükség. A DUIHK elnöke az interjúban a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Európa és Magyarország gazdasági átalakulásáról, valamint az autóipar aktuális kihívásairól is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×