A szaúdi védelmi minisztérium épületében összeillesztett, eldeformálódott és megégett rakéta- és dróntestek, belőlük kilógó drótok és nyomtatott áramkördarabok várták a nemzetközi médiát.

Rijád szerint ezek a tárgyi bizonyítékok egyértelműen arra utalnak, hogy

Iránnak volt köze a 18 drónnal és 7 cirkálórakétával elkövetett hétvégi támadásokhoz, melyekben a célpontok szaúdi olajlétesítmények, köztük a világ legnagyobb olajfinomítója voltak.

Az akciókat az Iránhoz közel álló, jemeni húszi lázadók vállalták magukra, miközben Teherán tagadta, hogy köze lett volna hozzájuk. Irán viszont figyelmeztetett, hogy azonnal visszavág, ha akció indulna ellene.

A minisztériumi sajtótájékoztatón, Turki al-Malki ezredes, a szaúdi védelemi szóvivő azt mondta:

a támadás északról érte hazáját – tehát nem a délen fekvő Jemenből –,

ez pedig azt jelenti, hogy „kétséget kizáró módon Irán áll a háttérben”. Hozzátette, hogy a kilövési pontokat most próbálják azonosítani.

A maradványok között volt egy drón deltaszárnya és a szóvivő szerint sikerült adatokat kibányászni a fedélzeti számítógépből. Ezek azt mutatják, hogy az eszköz iráni.

A 18 drón mellett fellőtt 7 cirkálórakétából négy becsapódott az Abkaik olajmezőbe, három viszont nem érte el azt. A szóvivő szerint a rakéták precíz becsapódási helyszíne arra utal, hogy azokat

egy olyan szereplő lőtte ki, „amelynek fejlett katonai kapacitásai meghaladják a húszi milícia képességeit”.

„Hiába próbálkozott Irán a szövetségesével együtt, világossá vált, hogy hamis narratívát” próbáltak a világ elé tárni.

Kommentátorok ugyanakkor megjegyzik: furcsamód nem hangzott el egyértelmű állítás arról, hogy a támadást iráni területről indították-e el.

Az először az olajárak drasztikus megugrásához vezető feszültséget fokozta, hogy a Szaúd-Arábiába érkezett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter „háborús tettnek” nevezte a történteket.

Washington a kezdetektől Iránt vádolta a támadásokkal,

míg a szaúdiak nem akarnak egyedül fellépni és azt hangoztatják, hogy valójában a nemzetközi közösséget érte támadás.

Trump amerikai elnök – aki nemrég menesztette az Iránnal szembeni harciasabb magatartást követelő nemzetbiztonsági főtanácsadóját – most azt mondta: „többféle lehetőség” van a válaszra.

„Létezik a legvégső lehetőség és léteznek kevésbé olyanok. Meglátjuk. Nagyon erős pozícióban vagyunk” – fogalmazott. Arról is beszélt, hogy „nagyon könnyű háborús konfliktusba keveredni”, ami aztán a Közel-Keleten nagyon összetetté válhat. Közölte, hogy első lépésben „jelentősen fokozza” az Irán elleni amerikai szankciókat.