eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Tarnowskie Góry, 2018. január 15.A lengyel Központi Bányászati Hivatal környezetvédelmi osztálya próbarepülést végez egy drónnal a dél-lengyelországi Tarnowskie Góry városban 2018. január 15-én. A korszerű műszerekkel felszerelt, távirányítású repülő szerkezet a bányászváros levegőjének minőségét hivatott ellenőrizni. (MTI/EPA/Andrzej Grygiel)
Nyitókép: Andrzej Grygiel

Dróntámadás: döntőnek nevezett bizonyítékokkal állt ki Szaúd-Arábia

A szaúdi hatóságok bemutatták azokat drón- és rakétamaradványokat, amelyek szerintük bizonyítják, hogy a szomszédos Iránnak köze volt az olajlétesítményeik elleni támadásokhoz. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter „háborús tettnek” nevezte az incidenseket.

A szaúdi védelmi minisztérium épületében összeillesztett, eldeformálódott és megégett rakéta- és dróntestek, belőlük kilógó drótok és nyomtatott áramkördarabok várták a nemzetközi médiát.

Rijád szerint ezek a tárgyi bizonyítékok egyértelműen arra utalnak, hogy

Iránnak volt köze a 18 drónnal és 7 cirkálórakétával elkövetett hétvégi támadásokhoz, melyekben a célpontok szaúdi olajlétesítmények, köztük a világ legnagyobb olajfinomítója voltak.

Az akciókat az Iránhoz közel álló, jemeni húszi lázadók vállalták magukra, miközben Teherán tagadta, hogy köze lett volna hozzájuk. Irán viszont figyelmeztetett, hogy azonnal visszavág, ha akció indulna ellene.

A minisztériumi sajtótájékoztatón, Turki al-Malki ezredes, a szaúdi védelemi szóvivő azt mondta:

a támadás északról érte hazáját – tehát nem a délen fekvő Jemenből –,

ez pedig azt jelenti, hogy „kétséget kizáró módon Irán áll a háttérben”. Hozzátette, hogy a kilövési pontokat most próbálják azonosítani.

A maradványok között volt egy drón deltaszárnya és a szóvivő szerint sikerült adatokat kibányászni a fedélzeti számítógépből. Ezek azt mutatják, hogy az eszköz iráni.

A 18 drón mellett fellőtt 7 cirkálórakétából négy becsapódott az Abkaik olajmezőbe, három viszont nem érte el azt. A szóvivő szerint a rakéták precíz becsapódási helyszíne arra utal, hogy azokat

egy olyan szereplő lőtte ki, „amelynek fejlett katonai kapacitásai meghaladják a húszi milícia képességeit”.

„Hiába próbálkozott Irán a szövetségesével együtt, világossá vált, hogy hamis narratívát” próbáltak a világ elé tárni.

Kommentátorok ugyanakkor megjegyzik: furcsamód nem hangzott el egyértelmű állítás arról, hogy a támadást iráni területről indították-e el.

Az először az olajárak drasztikus megugrásához vezető feszültséget fokozta, hogy a Szaúd-Arábiába érkezett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter „háborús tettnek” nevezte a történteket.

Washington a kezdetektől Iránt vádolta a támadásokkal,

míg a szaúdiak nem akarnak egyedül fellépni és azt hangoztatják, hogy valójában a nemzetközi közösséget érte támadás.

Trump amerikai elnök – aki nemrég menesztette az Iránnal szembeni harciasabb magatartást követelő nemzetbiztonsági főtanácsadóját – most azt mondta: „többféle lehetőség” van a válaszra.

„Létezik a legvégső lehetőség és léteznek kevésbé olyanok. Meglátjuk. Nagyon erős pozícióban vagyunk” – fogalmazott. Arról is beszélt, hogy „nagyon könnyű háborús konfliktusba keveredni”, ami aztán a Közel-Keleten nagyon összetetté válhat. Közölte, hogy első lépésben „jelentősen fokozza” az Irán elleni amerikai szankciókat.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×