Infostart.hu
eur:
364.02
usd:
319.81
bux:
144123.91
2026. július 23. csütörtök Lenke
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke (b), Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke (b2) és Farkas Iván, a párt gazdasági és régiófejlesztési alelnöke (b3), jobbról Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke (j) és Bastrnák Tibor, a párt elnökségének tagja, szlovák parlamenti képviselő (j2) a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd párt vezetői részvételével, az őszi megyei választásokon való együttműködés lehetőségeiről tartott megbeszélésen az MKP pozsonyi székházában 2017. április 26-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Kell az összefogás a szlovákiai magyarok többsége szerint

Többen mennének el szavazni a szlovákiai magyarok közül, ha létrejönne a közös magyar érdekképviselet – derült ki egy reprezentatív felmérésből. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet vizsgálata szerint 8 százalékkal megugrana a szavazókedv a magyarok körében, ha a jelenlegi négy magyar párt helyett csak egyet kéne választani.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege 2019 június 17-e és 30-a között végzett egy közvéleménykutatást ezer szlovákiai magyar résztvevő bevonásával. A 149 magyar településen végzett felmérés rámutatott, hogy a megkérdezettek 67 százaléka járulna az urnákhoz, ha a közeljövőben tartanák a parlamenti választást Szlovákiában.

A két nagyobb magyar pártra, a Hídra és az MKP-ra, valamint a két kisebbre, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségre és a májusban megalakult Magyar Fórumra ha külön indulnak, összesen 57 százalék szavazna. Ez nagyjából megegyezik a 2018-as eredménnyel, akkor a szlovákiai magyarok 58 százaléka szavazott volna magyar pártra.

Lampl Zsuzsanna szociológus, a kutatócsoport vezetője elmondta, a felmérésben rákérdeztek arra is, hogyan szavaznának akkor, ha létrejönne egy közös, összefogásra épülő magyar érdekképviselet. „Itt az derült ki, hogy magasabb lenne a részvételi arány a választásokon. 75 százalék lenne azoknak az embereknek az aránya, akik egy ilyen esetben elmennének szavazni” – tájékoztatott a szociológus.

A felmérésből az is kiderült, ebben az esetben nemcsak a szavazókedv emelkedne a magyar választók körében, hanem a magyarokra leadott szavazatok száma is.

A megkérdezettek 70 százaléka szavazna a közös érdekképviseletre.

A Híd választói közül 83 százalék, az MKP választói közül 87 százalék szavazna egy közös képviseletre, a szlovák pártokra szavazó magyarok mintegy fele, a bizonytalankodók pedig több mint fele voksolna egy ilyen jellegű listára. A megkérdezettek 88 százaléka szerint ugyanis szükséges a szlovákiai magyarok politikai képviselete.

Az MKP a felmérés eredményére reagálva közölte, hogy az a szlovákiai magyar közösségnek a megosztott politizáláshoz való hozzáállását igazolja. A Hídnál szkeptikusan fogadták az eredményeket, és feltették a kérdést: lehet-e beszélni független felmérésről, ha annak célja az éppen folyamatban lévő pártok közti tárgyalások befolyásolása. Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke közölte, pártja támogatja az összefogást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: a következő államfő nem a politika világából fog érkezni

Dolgoznak az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentésén is – mondta a kormányfő. Miniszterek, államtitkárok nem kapnak pénzt, ha felügyelőbizottsági tagok lesznek. Az állami cégek vezetőinél is jön a bérplafon. Tárgyalnak a politikusok és velük egy háztartásban élők vagyonosodási vizsgálatáról. Négy Eximbankhoz kötődő, 1000 milliárdos értékű ügyekben tettek feljelentést. Volt politikusból most nem lesz államfő, ez is kiderült.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Nem változtatott a kamatokon az EKB, szeptemberben az év legfontosabb ülése jöhet

Nem változtatott a kamatokon az EKB, szeptemberben az év legfontosabb ülése jöhet

Nem változtatott az irányadó kamatokon az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntő ülésén, a betéti ráta maradt 2,25 százalék. A döntés megfelelt az elemzői és piaci várakozásoknak. A bejelentést követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, a testület elnöke elmondta, hogy bár a döntés ma is egyhangúan született, egyes tanácstagok felvetették a kamatemelés lehetőségét. A jelenlegi bizonytalan geopolitikai környezetben az EKB ezt végül nem merte meglépni, ha azonban a következő hetekben beérkező adatok a másodkörös inflációs hatások megjelenését igazolják, akkor szeptemberben újfent szigorítás mellett dönthet az euróövezet jegybankja - olvasható ki Lagarde szavaiból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×