Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke (b) és Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke sajtótájékoztatót tart az őszi megyei választásokon való együttműködés lehetőségeiről tartott megbeszélés után az MKP pozsonyi székházában 2017. április 26-án.
Nyitókép: MTIKrizsán Csaba

Csak a koalíció jöhet szóba a Híd és az MKP között

Szlovákiában tárgyalóasztalhoz ültek egymással a koalíciós Híd és a parlamenten kívüli MKP küldöttei, hogy megvitassák a jövő évi parlamenti választások előtti összefogás lehetőségét. Megegyeztek, hogy nem hoznak létre közös választási pártot, és nem fogják közös listaként használni a Híd jelöltlistáját. Jelenleg a koalíciós indulás lehetősége tűnik a legvalószínűbb megoldásnak.

A Híd és az MKP nyakán is ott a kés, mert az idei közvélemény-kutatások alapján önállóan egyik párt sem ugraná meg a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Márpedig 2020-ban újra az urnák elé járulnak a választópolgárok Szlovákiában, és ha nem születik megegyezés a magyar pártok között, elképzelhető, hogy nem lesz érdekképviselete a felvidéki magyarságnak a pozsonyi törvényhozásban.

A Híd és az MKP vezetői szintű találkozóján elhangzott, mindketten azt a megoldást keresik, amelyik nagyobb esélyt nyújt a parlamenti képviseletre. Bugár Béla, a Híd elnöke a választási párt eshetőségét kizárta. Azt tartja leginkább járható útnak, hogy koalícióra lépjenek az MKP-val.

„Az egyik lehetőség, hogy koalícióban induljunk. Ennek egyik feltétele, hogy aki a választási listán szerepelve bármelyik választási listán szereplő jelölt ellen fellép, az azonnal lekerül a listáról. Ha megegyezünk a koalícióról, akkor biztos, hogy ez a szerződés részét fogja képezni” – fejtette ki Bugár Béla, aki arra is figyelmeztetett, amennyiben koalícióra lépnek, a parlamentbe jutáshoz nem 5, hanem 7 százalékos eredményt kellene elérniük.

A Híd elnöke a párt multietnikus politikai stílusára is emlékeztetett.

„Számos eredményt értünk el ezzel a politizálással.

Ezért került bele az egyezségünkbe az, hogy mindenki a saját identitását megtartva próbálja keresni a megoldást“ – fogalmazott a pártelnök.

Az MKP ugyancsak alapfeltételként tekint saját arculatának megőrzésére.

A tárgyalás után Menyhárt József pártelnök sem vetette el a koalíció lehetőségét.

„Ami maradt számunkra, az az, hogy koalícióban gondolkodjunk. Tudjuk, hogy ez egy 7 százalékos feltétel. Meg lehet ugorni, de azt hiszem, hogy tennünk kell érte mindenképpen, és az, hogy nem csupán a két nagy pártban gondolkodunk, hanem a többiben is: a Magyar Fórummal is volt már egyeztetés, és holnap az MKDSZ is tiszteletét teszi nálunk.

Tudatosítani kell, hogy a politikai megosztottságunk luxus“

– mondta Menyhárt József.

Mindkét pártelnök hangsúlyozta, a tárgyalás egy folyamat eleje, a pártstruktúráknak is meg kell vitatniuk a lehetőségeket. Ugyancsak kiemelték, hogy rendkívül rövid az idő, novemberre össze kell állítani a választási listát, ezért várhatóan július végén folytatják az egyeztetéseket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×