eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
London, 2017. február 1.A brit parlament épülete, amelyben az alsóház a Brexit-folyamat elindításához szükséges parlamenti határozattervezetet vitatja meg Londonban 2017. február 1-jén. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Ezzel a forgatókönyvvel úszhatják meg a britek az EP-választást

„Megadta magát az EU-nak, mondjon le!” – ezt vágta egy képviselő Theresa May brit miniszterelnök szemébe a brexithatáridő meghosszabbítását hozó brüsszeli uniós csúcs után. A kormányfő ugyanakkor védelmébe vette az alkut, amelynek nyomán országa október végéig eldöntheti el, hogyan lépjen ki.

„Elfogadja, hogy kilépési egyezménye aláássa demokráciánkat, Észak-Írország alkotmányos alapját, önkormányzatunkhoz való jogunkat, a jogaink feletti ellenőrzést és a nemzeti érdeket? Lemond?” – szegezte Theresa Maynek a gyilkos kérdést a brit parlament egyik régi euroszkeptikusa, Bill Cash, aki „szánalmas megadásnak” minősítette a brit miniszterelnök brüsszeli tárgyalásait.

Az uniós csúcson sikerült kialkudni, hogy a britek még október végéig EU-tagok maradjanak, és így a parlamentnek lehetősége lesz újragondolnia, hogy elfogadja-e May és Brüsszel válási egyezményét. Ha a Cashhez hasonló képviselőkön múlik, akkor nem, sőt May is mehet.

A kormányfő azonban eddig is makacsul túlélte a saját pártján belül ellene indított támadásokat, és azzal vágott vissza: „az hiszem, tudja erre a választ”.

Volt brexitügyi minisztere, a korábban lemondott David Davis is arra figyelmeztette:

„drámai módon erősödnek majd azok a hangok”, amelyek a lemondását követelik.

Egy új konzervatív vezető és miniszterelnök lehetővé tenné a brexittárgyalások újraindítását és az ír határgarancia újratárgyalását” – vélekedett.

May a brüsszeli rendkívüli csúcs után a westminsteri parlament elé állva arról beszélt, hogy ami most, a brexit kapcsán folyik, az „nem normális a brit politikában. Nem lesz könnyű egyezségre jutni, mert mindkét oldalnak engedményeket kell tennie” – itt hazája két nagy politikai pártjára utalt, miközben a többi 27 uniós tagállam továbbra is azt várja, hogy mivel zárul az elhúzódó szappanopera a brit törvényhozásban.

A kimenetelek között továbbra is ott van a „kaotikus, kemény brexit”, a megállapodás alapján történő kilépés, amely átmeneti időszakot vezetne be és így meg lehetne állapodni az EU-val való kereskedelemről, és

lehetőség lenne egy második népszavazás is, amelyen a brit nép meggondolhatja magát.

Sokak szerint a szerdai döntés nem oldott meg semmit, csak elodázza a brexitdráma végét. May ugyanakkor arra utalt, hogy az ellenzéki Munkáspárt vámuniós követelése és saját elképzelései között nincs nagy szakadék.

Ha sikerül megállapodásra jutnia az ellenzékkel, akkor a parlamentben vele szavaz majd a válási egyezményre, és így May elérheti célját:

levezényli Nagy-Britannia uniós kilépését, mert szerinte a brit választók 3 százalékos többsége erre adott felhatalmazást.

Az EU pedig fellélegezhet, mert nem kell majd többet a brit kilépésre figyelnie saját sürgős ügyei helyett. Nem világos azonban, hogy Nagy-Britanniában mikor lesz meg a parlamenti konszenzus, amely lehetővé teszi a brexitet.

May most a parlamentben is megismételte, szeretné gyorsan megvalósítani a ratifikációt, mert így az is elkerülhető lesz, hogy a britek – számukra bizarr módon – európai parlamenti választásokat tartsanak, holott kifelé tartanak az unióból. A voksolást május 23-ra írták ki, tehát eddig kell a brit parlamentnek egyezségre jutnia, ha nem akar részt venni az uniós választásokon.

May saját konzervatív pártjának keményvonalasai azonban továbbra is makacsok és közölték: ha ismét, változatlan formában viszik a parlament elé a válási egyezményt, akkor megint leszavazzák, függetlenül attól, hogy Maynek sikerült-e megszereznie az ellenzék támogatását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×