Infostart.hu
eur:
356.44
usd:
308.83
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás
London, 2017. február 1.A brit parlament épülete, amelyben az alsóház a Brexit-folyamat elindításához szükséges parlamenti határozattervezetet vitatja meg Londonban 2017. február 1-jén. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Ezzel a forgatókönyvvel úszhatják meg a britek az EP-választást

„Megadta magát az EU-nak, mondjon le!” – ezt vágta egy képviselő Theresa May brit miniszterelnök szemébe a brexithatáridő meghosszabbítását hozó brüsszeli uniós csúcs után. A kormányfő ugyanakkor védelmébe vette az alkut, amelynek nyomán országa október végéig eldöntheti el, hogyan lépjen ki.

„Elfogadja, hogy kilépési egyezménye aláássa demokráciánkat, Észak-Írország alkotmányos alapját, önkormányzatunkhoz való jogunkat, a jogaink feletti ellenőrzést és a nemzeti érdeket? Lemond?” – szegezte Theresa Maynek a gyilkos kérdést a brit parlament egyik régi euroszkeptikusa, Bill Cash, aki „szánalmas megadásnak” minősítette a brit miniszterelnök brüsszeli tárgyalásait.

Az uniós csúcson sikerült kialkudni, hogy a britek még október végéig EU-tagok maradjanak, és így a parlamentnek lehetősége lesz újragondolnia, hogy elfogadja-e May és Brüsszel válási egyezményét. Ha a Cashhez hasonló képviselőkön múlik, akkor nem, sőt May is mehet.

A kormányfő azonban eddig is makacsul túlélte a saját pártján belül ellene indított támadásokat, és azzal vágott vissza: „az hiszem, tudja erre a választ”.

Volt brexitügyi minisztere, a korábban lemondott David Davis is arra figyelmeztette:

„drámai módon erősödnek majd azok a hangok”, amelyek a lemondását követelik.

Egy új konzervatív vezető és miniszterelnök lehetővé tenné a brexittárgyalások újraindítását és az ír határgarancia újratárgyalását” – vélekedett.

May a brüsszeli rendkívüli csúcs után a westminsteri parlament elé állva arról beszélt, hogy ami most, a brexit kapcsán folyik, az „nem normális a brit politikában. Nem lesz könnyű egyezségre jutni, mert mindkét oldalnak engedményeket kell tennie” – itt hazája két nagy politikai pártjára utalt, miközben a többi 27 uniós tagállam továbbra is azt várja, hogy mivel zárul az elhúzódó szappanopera a brit törvényhozásban.

A kimenetelek között továbbra is ott van a „kaotikus, kemény brexit”, a megállapodás alapján történő kilépés, amely átmeneti időszakot vezetne be és így meg lehetne állapodni az EU-val való kereskedelemről, és

lehetőség lenne egy második népszavazás is, amelyen a brit nép meggondolhatja magát.

Sokak szerint a szerdai döntés nem oldott meg semmit, csak elodázza a brexitdráma végét. May ugyanakkor arra utalt, hogy az ellenzéki Munkáspárt vámuniós követelése és saját elképzelései között nincs nagy szakadék.

Ha sikerül megállapodásra jutnia az ellenzékkel, akkor a parlamentben vele szavaz majd a válási egyezményre, és így May elérheti célját:

levezényli Nagy-Britannia uniós kilépését, mert szerinte a brit választók 3 százalékos többsége erre adott felhatalmazást.

Az EU pedig fellélegezhet, mert nem kell majd többet a brit kilépésre figyelnie saját sürgős ügyei helyett. Nem világos azonban, hogy Nagy-Britanniában mikor lesz meg a parlamenti konszenzus, amely lehetővé teszi a brexitet.

May most a parlamentben is megismételte, szeretné gyorsan megvalósítani a ratifikációt, mert így az is elkerülhető lesz, hogy a britek – számukra bizarr módon – európai parlamenti választásokat tartsanak, holott kifelé tartanak az unióból. A voksolást május 23-ra írták ki, tehát eddig kell a brit parlamentnek egyezségre jutnia, ha nem akar részt venni az uniós választásokon.

May saját konzervatív pártjának keményvonalasai azonban továbbra is makacsok és közölték: ha ismét, változatlan formában viszik a parlament elé a válási egyezményt, akkor megint leszavazzák, függetlenül attól, hogy Maynek sikerült-e megszereznie az ellenzék támogatását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

2024-ben az EU-tagállamok összesen 1,2 millió embert honosítottak: a legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor­szág következett. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: bár 2025-re még nincsenek hivatalos adatok, a tendenciák alapján további növekedés várható. Részletesen beszélt arról is, hogy a nagyobb európai országok hogyan kezelik a helyzetet.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Tisza-kormány: érkeznek a bejelentések, rendkívüli ülést hívtak össze

Tisza-kormány: érkeznek a bejelentések, rendkívüli ülést hívtak össze

A szerdai kormányülésen többek között a kórházi klímaberendezések azonnali javításáról, mintegy hatezermilliárd forintnyi uniós forrás felhasználásáról, a vagyonadó bevezetéséről és az óriásplakátok betiltásáról döntöttek. A kabinet a babaváró hitel szabályait is módosította, és rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez június 16-ra öt fontos ügyben. Magyarország benyújtotta az Európai Bizottságnak az átdolgozott helyreállítási tervét, megindítva ezzel az uniós források hazahozatalának új szakaszát. Győrfi Pált menesztették az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatói posztjáról, helyét Szűcs Brigitta veszi át. A kormány csütörtökön 11 órára kormányszóvivői tájékoztatót hirdetett meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×