Bár továbbra is a szigetországon, pontosabban leginkább a brit parlament alsóházán múlik, hogy kilép-e az Egyesült Királyság az Európai Unióból a következő hetekben vagy nyár elejéig, az október végi újabb határidő megnyitotta az utat a jelenleg még legnagyobbak között számon tartott tagállam európai parlamenti választása előtt.

Alaposan átrajzolhatja a mostani európai politikai térképet az, ha a britek választanak - vélekedett az InfoRádióban a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója, Fóris György.

"Most mindenki arról beszél, hogy na, akkor most bejönnek az euroszkeptikusok. Idáig mi is erről beszéltünk, de van az éremnek egy olyan oldala is, hogy a Munkáspárt kifejezetten ott akarja megmutatni, hogy egy pozitív európai programmal hány embert tud behozni."

Hozzátette: már az Európai Parlamentben is hallhatóak azok a hangok, hogy

a britek európai parlamenti tagságának megőrzése az új EP megalakulásakor éppen hogy a parlamenti Szocialisták és Demokraták frakciót erősítheti meg; nagy számban érkezhetnek, 20-25-en is a brit Munkáspártból, miközben az Európai Néppártba nem érkezik

brit, vagy csak egy-kettő.

A mostani EP-ben 73 brit képviselő ül, azonban a brexit miatt átszabták a parlament létszámát, jelentősen lecsökkentették. 46 mandátumot úgymond tartalékba tettek, míg 27 helyet kisebb tagországok között osztottak szét. Ha lesznek választások május végén az Egyesült Királyságban, akkor ez a 73 képviselői hely továbbra is a briteket illeti meg.

"Az Európai Alapszerződés nem ismeri a másodosztályú tagság fogalmát,

valaki vagy teljesen bent van, vagy teljesen kint. Ha bármiben korlátoznák a brit EP-képviselőket, akár csak abban, hogy egy frakció tagjaként őket milyen eszközellátás illetheti meg, akkor ez automatikusan európai bírósági ügy.

Ha valaki teljesen bent van, akkor mindent meg kell neki engedni" - mondta Fóris.

Miután az uniós állam- és kormányfők a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának utolsó napját jelölték meg a brit uniós tagság végének, így ebbe a testületbe London már elvileg nem jelölhet tagot. Ugyanakkor ha a jelenlegi patthelyzet még őszig sem oldódik meg, akkor a bizottságba is delegálni kell. A jelöltek meghallgatása azonban már a nyár végén, ősz elején elkezdődik, így változatlan helyzet esetén a következő feladvány akkor érkezik az Európai Tanács asztalára.

A Fóris Györggyel folytatott teljes beszélgetést meghallgathatják a cikk alatt.

Péntek este 6 órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége: Magyarics Tamás, az ELTE egyetemi tanára, külpolitikai szakértő.