Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke beszédet mond az aradi vértanúk kivégzésének 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, a nemzeti gyásznapon a szlovákiai Nyárasd temetőjében 2018. október 6-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

A magyarok hangját képviselné a szlovák elnökválasztáson az MKP-elnök

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke hétfőn leadta az elnökjelöltséghez szükséges aláírásokat a szlovák parlamentben. Közel 27 ezer támogatói aláírást gyűjtött össze. Elmondta: a szlovákiai magyarok hangja akar lenni, és ennek a közösségnek a problémáival akar foglalkozni.

Összesen 26 800 aláírást sikerült összegyűjtenie a feltételül szabott 15 ezer helyett Menyhárt Józsefnek, aki miután leadta azokat a pozsonyi törvényhozás iktatójában, hivatalosan is felsorakozott az államfőjelöltek közé.

Az MKP elnöke elmondta, amint a plakátjain olvasható üzenetből is kiderül, a szlovákiai magyarság képviseletéért indult el az államfőválasztáson. Szerinte ugyanis

szükséges, hogy a magyarságnak legyen egy olyan képviselője, aki elmondhatja, nem csupán a nyelvhasználat és a kultúra terén, hanem gazdasági téren is nagy a lemaradás.

„Kell egy hang, aki elmondhatja azokat a gondokat, amelyek a déli régióban élő magyarokat érinti. Ezeket a problémákat, amelyeket ki kell tenni az asztalra. Mi 2010 óta parlamenten kívüli pártként mindig felhívtuk a figyelmet, de azt kell látnunk, hogy jelenleg a kormányban lévő erők – és vannak olyanok, amelyek magyar szavazatokkal jutottak oda – ezt nem teszik meg” – hangsúlyozta Menyhárt.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy míg az előző, 2014-es államfőválasztáson Bárdos Gyula volt az egyetlen magyar induló, most két ilyen jelölt is van: Menyhárton kívül Bugár Béla, a Híd elnöke és a szlovák parlament alelnöke is megméreti magát. Menyhárt József azok szavazatára számít, akik hiteles képviselet mellett kívánják letenni a voksukat.

Úgy fogalmazott, legfőbb kihívójának a közönyt tartja, mellyel nem csupán neki, hanem a jelöltek mindegyikének szembe kell néznie. Elmondta, kampányát az emberekkel való személyes találkozókra építi. „Egyre kevésbé hisz választópolgár a politikusnak. Olyan elnököt kell választani, aki nemcsak, hogy megszólítja, hanem felvállalja azt a közösséget, ahonnét jön. Nem csupán egy kormányautó hátsó ülésén elsuhanó ember a tájban, hanem ismeri a mindennapok gondjait” – jegyezte meg.

Az MKP elnöke arra a kérdésre, hogy lát-e reális esélyt a győzelemre, azt válaszolta:

meglátjuk, belevágunk.

A legfrissebb közvélemény-kutatások 1,5 százalékon mérik az MKP elnökjelöltjének támogatottságát. Szlovákiában március 16-án lesz az államfőválasztás, a második forduló március 30-án esedékes. A jelöltekről szóló javaslatokat január 31-ig kell eljuttatni a parlamentbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×