Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke beszédet mond az aradi vértanúk kivégzésének 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, a nemzeti gyásznapon a szlovákiai Nyárasd temetőjében 2018. október 6-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

A magyarok hangját képviselné a szlovák elnökválasztáson az MKP-elnök

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke hétfőn leadta az elnökjelöltséghez szükséges aláírásokat a szlovák parlamentben. Közel 27 ezer támogatói aláírást gyűjtött össze. Elmondta: a szlovákiai magyarok hangja akar lenni, és ennek a közösségnek a problémáival akar foglalkozni.

Összesen 26 800 aláírást sikerült összegyűjtenie a feltételül szabott 15 ezer helyett Menyhárt Józsefnek, aki miután leadta azokat a pozsonyi törvényhozás iktatójában, hivatalosan is felsorakozott az államfőjelöltek közé.

Az MKP elnöke elmondta, amint a plakátjain olvasható üzenetből is kiderül, a szlovákiai magyarság képviseletéért indult el az államfőválasztáson. Szerinte ugyanis

szükséges, hogy a magyarságnak legyen egy olyan képviselője, aki elmondhatja, nem csupán a nyelvhasználat és a kultúra terén, hanem gazdasági téren is nagy a lemaradás.

„Kell egy hang, aki elmondhatja azokat a gondokat, amelyek a déli régióban élő magyarokat érinti. Ezeket a problémákat, amelyeket ki kell tenni az asztalra. Mi 2010 óta parlamenten kívüli pártként mindig felhívtuk a figyelmet, de azt kell látnunk, hogy jelenleg a kormányban lévő erők – és vannak olyanok, amelyek magyar szavazatokkal jutottak oda – ezt nem teszik meg” – hangsúlyozta Menyhárt.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy míg az előző, 2014-es államfőválasztáson Bárdos Gyula volt az egyetlen magyar induló, most két ilyen jelölt is van: Menyhárton kívül Bugár Béla, a Híd elnöke és a szlovák parlament alelnöke is megméreti magát. Menyhárt József azok szavazatára számít, akik hiteles képviselet mellett kívánják letenni a voksukat.

Úgy fogalmazott, legfőbb kihívójának a közönyt tartja, mellyel nem csupán neki, hanem a jelöltek mindegyikének szembe kell néznie. Elmondta, kampányát az emberekkel való személyes találkozókra építi. „Egyre kevésbé hisz választópolgár a politikusnak. Olyan elnököt kell választani, aki nemcsak, hogy megszólítja, hanem felvállalja azt a közösséget, ahonnét jön. Nem csupán egy kormányautó hátsó ülésén elsuhanó ember a tájban, hanem ismeri a mindennapok gondjait” – jegyezte meg.

Az MKP elnöke arra a kérdésre, hogy lát-e reális esélyt a győzelemre, azt válaszolta:

meglátjuk, belevágunk.

A legfrissebb közvélemény-kutatások 1,5 százalékon mérik az MKP elnökjelöltjének támogatottságát. Szlovákiában március 16-án lesz az államfőválasztás, a második forduló március 30-án esedékes. A jelöltekről szóló javaslatokat január 31-ig kell eljuttatni a parlamentbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Óriásberuházást jelentett be Kapitány István

A Suzuki 76 milliárd forintos fejlesztésre készül esztergomi gyárában, a beruházás az elektromos járművek és akkumulátorcsomagok gyártását is érinti – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Váratlan botrány rázta meg Európa vezető hatalmát – Semmi sem állíthatja meg a radikális ellenzék áttörését?

Váratlan botrány rázta meg Európa vezető hatalmát – Semmi sem állíthatja meg a radikális ellenzék áttörését?

Jens Spahn, a CDU vezető politikusa és a közös uniópárti Bundestag-frakció vezetője lemondásra kényszerült, miután kiderült, hogy férjével amerikai béranyától fogadtak örökbe gyermeket – miközben pártja és ő maga is a béranyaság tilalmának fenntartása mellett állt ki. A botrány azonban Friedrich Merz kancellárnak kapóra jöhet: nemcsak pártbeli riválisát semlegesíthette, de az új helyzetet a kormány átalakítására és saját embereinek kulcspozíciókba ültetésére is felhasználhatja. Merznek ugyanakkor sürgősen stabilizálnia kellene helyzetét, mivel népszerűsége történelmi mélypontra süllyedt, a szeptemberi tartományi választásokon pedig az AfD átveheti a hatalmat egy (keletnémet) tartományban. A CDU/CSU támogatottsága mindössze 22 százalékos, miközben a szélsőjobboldali AfD 27 százalékon áll, és a német lakosságot egyre jobban aggasztja az évek óta stagnáló gazdaság helyzete.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×