Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Chuck Schumer, New York-i szenátor, az amerikai szenátus demokrata párti frakciójának vezetője (b) és Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke sajtótájékoztatót tart a törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2019. január 8-án, Donald Trump amerikai elnöknek a nemzethez intézett televíziós beszéde után. Trump kitart a déli határok védelme mellett, és ehhez változatlanul 5,6 milliárd dollárt kér a törvényhozóktól.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Nem hatotta meg a demokratákat Trump drámai beszéde

Közvetlenül az amerikai néphez fordult a mexikói határfal ügyében Donald Trump. Az amerikai elnök így akart nyomást gyakorolni a kongresszusi demokratákra, hogy azok szabadítsanak fel pénzt a projektre – amiért cserébe azt ajánlja, hogy alkut köt velük a költségvetési patthelyzet feloldásáról.

Első ízben szólította meg Donald Trump a fehér házi Ovális Irodából az amerikai népet, és drámai szavakkal ecsetelte, hogy miért volt szükség erre.

Az elnök még jelöltként azért kampányolt, hogy falat húzzanak fel a mexikói határon, és ezzel akadályozzák a szerinte bűnözéshez vezető illegális migrációt.

Most arról beszélt, hogy válság van a határon, bár korábbi fenyegetését – miszerint szükségállapotot vezet be, hogy a Kongresszus megkerülésével építhessen falat vagy akadályt - nem váltotta valóra.

Trump 5,7 milliárd dollárt akar a projektre, de ehhez szüksége van a törvényhozás alsóházában többséget szerzett Demokrata Párt együttműködésére. Ők azonban, Nancy Pelosi házelnökkel az élükön, hevesen ellenzik az elképzelést és azt mondják: az elnök túszul ejtette a népet.

A vita miatt a felek nem tudnak megállapodni a szövetségi kormányzat „újraindításáról” – annak a patthelyzetnek a feloldásáról, amelynek nyomán a szövetségi ügynökségek negyede zárva tart és több százezer dolgozó nem kap fizetést.

Ez az amerikai történelem eddigi második leghosszabb költségvetési patthelyzete.

Trump nyolcperces beszédét a legtöbb országos tévéadó leadta, bár a tartalommal szembeni ellenkezés jeleként kommentárokat fűztek hozzá.

Ebben az elnök a demokratákat tette felelőssé a patthelyzetért, és

a határra térve „humanitárius válságról, a szív és a lélek válságáról” beszélt.

Az Amerikában eladott heroin 90 százaléka Mexikóból érkezik – fejtegette Trump, és azt mondta: a múltban a demokraták is támogatták fizikai határvédelmi létesítmények ötletét. 2006-ban az akkor még szenátor Barack Obama, Chuck Schumer, Hillary Clinton és Joe Biden is megszavazta egy 1100 kilométer hosszú határkerítésről szóló javaslatot – írta a BBC.

Trump ezek után, fokozva a drámai hatást, azt mondta: „hidegvérrel gyilkoltak meg amerikai állampolgárokat” illegális bevándorlók.

„Mennyi amerikai vérnek kell még kifolynia, mielőtt a Kongresszus elkezdi végezni a dolgát?”

– tette fel a kérdést.

Az elnök csütörtökön azzal akar további nyomatékot adni a szavainak, hogy ellátogat a mexikói határra.

Az elnök támogatói közben azzal népszerűsítették a tervet, hogy azt mondták: a demokraták hajlandóak külföldi segélyekről szavazni, de nem akarnak az amerikai néppel foglalkozni, továbbá, hogy az elnök csak az illegális bevándorlást és nem a legális migrációt ellenzi.

A demokraták egy keményhangú üzenetben vágtak vissza. Nancy Pelosi kongresszusi házelnök és Chuck Schumer szenátusi frakcióvezető is a költségvetési patthelyzet feloldását követelte Trumptól. Pelosi megjegyezte: az elnök saját maga generál válságot, mert a határon várakozó nők és gyerekek nem jelentenek fenyegetést. Schumer pedig azt mondta, hogy Trump szeszélyesen kormányoz.

Amerika jelképe a Szabadság-szobor és ne egy 10 méter magas fal legyen

– tette hozzá.

Ugyanakkor a BBC azt is megjegyezte: a demokraták úgy gondolják, a jelenlegi kerítés fejlett technológiával való megerősítése és a járőrözés fokozása elegendő biztonságot nyújt.

Közben a statisztikusok arra utalnak, hogy Trump eltúlozza a problémát: 2000-ben még másfélmillió illegális határátlépő volt, mostanra ez a negyedére esett le. Továbbá amerikai állampolgárok nagyobb arányban követnek el bűncselekményeket, mint az illegális bevándorlók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×