Infostart.hu
eur:
382.03
usd:
324.95
bux:
125197.21
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
2018. április 3-án a washingtoni Fehér Házban készített kép Jim Mattis amerikai védelmi miniszterről (j) és Donald Trump amerikai elnökről. Trump 2018. december 20-án bejelentette, hogy Mattis 2019. februárban távozik tisztségéből.
Nyitókép: MTI/EPA/Polaris/Chris Kleponis

A republikánusok ugyanolyan védelmi minisztert akarnak, mint aki lemondott

Elege lett Donald Trumpból, távozik az amerikai védelmi miniszter. Jim Mattis szerint az amerikai elnök rosszul kezeli a szövetségeseket és engedékeny a rosszindulatú hatalmakkal szemben. Az sem tetszett neki, hogy Trump kivonja Szíriából az amerikai csapatokat, és most már az afganisztáni kontingens felét is.

Udvarias, de nyílt hangú levélben tette világossá Jim Mattis, hogy a „trumpizmus elutasítása” motiválta abban, hogy lemondjon az amerikai védelmi miniszteri posztról.

Az amerikai elnök ezzel újabb kabinettagot veszít el, ami már szinte megszokottá vált kétéves kormányzása során.

Mattisnak azután lett elege, hogy Trump váratlanul közölte: Szíriában legyőzték az Iszlám Államot, ezért visszahívja onnan az összes amerikai katonát.

Csütörtökön találkozott főnökével és megpróbálta rávenni arra, hogy legalább fokozatosan hívják haza a Szíriába az ENSZ és az Aszad-kormány beleegyezése nélkül vezényelt csapatokat.

Mattis elképzelése az volt, hogy legalább néhány száz katona mindenképp maradjon.

A védelmi miniszternek nem tetszett az az ötlet sem, hogy az elnök csökkenteni akarja az Afganisztánba vezényelt haderő létszámát. Lemondása arra utal, hogy az elnök nem fogadta el érvelését, sőt a bejelentés után Trump jelezte is, hogy 7000 katonát von ki Afganisztánból.

Mattis, aki a tengerészgyalogság nyugalmazott tábornoka lemondó levelében világossá tette, hogy szembekerült főnöke világnézetével.

Egyrészt arra utalt, hogy Amerika ereje „különleges szövetségeseiben és partneri kapcsolataiban rejlik és csak úgy tudja védeni érdekeit, ha erős szövetségeket tart fent és tisztelettel bánik szövetségeseivel”.

Ezek után kitért arra is, amit Trump bírálói gyakran vetnek a szemére, hogy engedékeny Kínával és Oroszországgal szemben. Úgy fogalmazott, hogy ezeknek az országoknak „a stratégiai érdekei „egyre nagyobb ellentétben vannak” az amerikai érdekekkel és ezért határozottan és egyértelmű módon kell kezelni őket. Bár név szerint nem említette a két riválist, de azt mondta: rosszindulatú szereplőkről van szó.

Ezek után közölte:

„az elnöknek joga van olyan védelmi miniszterhez, akivel jobban egyeznek a nézetei”

– világosan utalva arra, hogy nem ért vele egyet. Mindezt tetézte az is, hogy semmilyen, Trumpnak szánt dicséretet nem lehet találni soraiban.

A bírálatok ellenére Kína és Oroszország úgy érzi, hogy Trump korántsem engedékeny velük: Ukrajna például fegyvereket kapott az Egyesült Államoktól és az amerikai csapatok a NATO-szövetségesekkel együtt több nagyszabású hadgyakorlatot is folytattak az orosz határok közelében. Putyin elnök ugyanakkor méltatta, hogy Trump katonái hazatérnek Szíriából.

Kínával közben sokak szerint pusztító kereskedelmi háborút indított az elnök.

Bár Trump most méltatta a február végén távozó Mattist, egyszer „egyfajta demokrata-pártinak” nevezte miniszterét, akinek nem tetszett a NATO-szövetségesek kezelése és az Észak-Koreának címzett kardcsörtetés.

Szokatlan módon, a szenátusi republikánus frakció vezetője is bírálta az elnököt: Mitch McConnell, aki ritkán konfrontálódik Trumppal, azt mondta: olyan utódot kell választani, aki osztja Mattis nézeteit.

Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Dán kormányfő az EU-csúcson: Grönland ügyében nyitottak vagyunk az együttműködésre az Egyesült Államokkal

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben az EU-csúcson csütörtökön késő este.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugrottak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódott az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×