A Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság Pártja először vehemensen elutasította a bírálatokat, végül hátraarcot fújt: a parlamenti többség múltheti döntése alapján visszatérhet a munkához több mint 20 olyan bíró a lengyel Legfelsőbb Bíróságra, akiket korábban politikai okok miatt kényszernyugdíjba küldtek volna.

A Varsóba látogató Valdis Dromrovskis bizottsági alelnök üdvözölte és "első ránézésre jó irányba tett lépésként" értékelte a fejleményt. Az Európai Unió ugyanis korábban a demokratikus elvek megsértésének nevezte a bírák egy részének menesztését.

A Szejm-beli szavazással kihúzták a sokat vitatott lengyel igazságügyi reform egyik méregfogát és a kelet-közép-európai konzervatív politikusokat bírálók úgy értékelik, hogy

ritka győzelmet szereztek a régióban terjedő illiberalizmus elleni harcban.

A Financial Times Michal Szuldrynski politikai kommentátort idézi, akik szerint jelképes a hátraarc:

a kormánypárt másfél éven át keményen harcolt a legfelsőbb bírósági reformért, mert úgy tartotta, hogy a testület a "kommunizmus utolsó bástyája volt Lengyelországban".

Az FT szerint azonban az események azt mutatják, hogy az "EU bajai ellenére az európai gondolat még mindig képes formálni a politikai vitát a tagállamokban".

A lap szerint Kaczynskiék meghátrálása a jövő évi választásokkal magyarázható. A liberális ellenzék kezd híveket szerezni azzal a gondolattal, hogy a Jog és Igazságosság esetleg kivezetheti Lengyelroszágot az Unióból.

Donald Tusk volt miniszterlenök, az Európai Tanács elnöke és Kacyznski nemezise szerint a brexit tanulsága éppen az, hogy

egy tagállam akár véletlenül is kiléphet az EU-ból.

"Nekem nem az a lényeg, hogy tudatosan tervezi-e vagy csak lehetővé tesz néhány folyamatot. Emlékszem David Cameronra. Ő jött elő a népszavazás ötletével, aztán próbálta bent tartani Nagy-Britanniát, de végül ő vezette ki az országot az Európai Unióból" - mondta Tusk.

A Jog és Igazságosság vezetői "nonszensznek" nevezik mindezt: "hazugság, hazugság, megintcsak hazugság!" - mondta Kaczynski októberben. Az FT emlékeztet rá, hogy nem is lenne könnyű a kilépés, amikor a lengyelek több, mint 70 százaléka támogatja az uniós tagságot.

Ennek ellenére a politikai vezetés nem fogja vissza magát, ha Brüsszel bírálatáról van szól. Andrzej Duda elnök például "képzelt közösségnek" nevezte egyszer a blokkot, amiből "Lengyelország keveset profitál" - annak ellenére, hogy a lengyel gazdaság a régió sikersztorija és másoknál jobban vészelte át a 2008-as pénzügyi válságot.

Elemzők szeirnt a nagy kérdés az, milyen képet sikerül festeni az Európai Unióval való szembenállásról – például ha azt sugallják, hogy Lengyelország egyszerűen a saját érdekeit védi. Ha például a migrációs kvótákkal való szembeszegülésről van szó, akkor sok lengyel a kormány oldalán áll.

Ha azonban úgy állítják be a kérdést,

hogy Lengyelország EU-tag maradjon-e, akkor azt a jólétet fenyegető és az EU-tól kapott támogatást fenyegető dolognak látják, és ez politikailag veszélyes a kabinet számára

- idéz az FT egy szakértőt.