eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár a 2018-as szövetségi költségvetésről tartott vitán a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Felemás vélemények Merkel döntésére

Angela Merkel nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy nem jelölteti magát a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségére, politikai körökben részben tiszteletre méltó döntésnek minősítették, de elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint a jelenlegi helyzetben nemcsak a kereszténydemokraták elnökségétől kellene megválnia, hanem helyesen tenné, ha lemondana a kancellári tisztségről is.

A kancellár döntését a Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini székházában tartott sajtóértekezleten, Volker Bouffier eddigi hesseni miniszterelnök jelenlétében indokolta meg, így szinte magától értetődően ő volt az első vezető politikus, aki a nyilvánosság előtt kommentálta Angela Merkel határozatát. Volker Bouffier szerint a bejelentést nem lehet érzelmektől mentesen, egyszerűen csak tudomásul venni.

A kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter, aki a menekültpolitikai vitákban kompromisszum kikényszerítésére többször is lemondásával fenyegette a kancellárt, igencsak sajnálatosnak nevezte Angela Merkel döntését. Hasonlóképpen reagált a Zöldpárt élén álló Annalena Baerbock is, de hangsúlyozta azt is, hogy a kormányon belül tud olyan személyről, aki nem egyszer helyezte kilátásba lemondását, de ezt nem követték tények.

Ursula von der Leyent egy időben Merkel hivatali utódjának tekintették. A védelmi minisztert most leszögezte, hogy nem pályázik a CDU elnökségére. Utalt arra is, hogy lépésével a kancellár megnyitotta az utat pártjának újrarendeződése felé.

A berlini kormányban résztvevő Szociáldemokrata Párt élén álló Andrea Nahles elismeréssel nyilatkozott a kancellár politikai teljesítményeiről, amiért a kereszténypárt igencsak hálás lehet, de jelezte azt is, hogy pártja, tempós munkaprogram alapján ezután csakis a koalíciós megállapodásban kitűzött célok megvalósítására akarja összpontosítani erőfeszítéseit.

Az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, Christian Lindner, aki a tavalyi országos választást követően visszalépésével meghiúsította a kancellár által szorgalmazott úgynevezett Jamaika-koalíciót, a kereszténypártok, a zöldek és a szabaddemokraták részvételével, igencsak epésen annyit mondott, hogy Angela Merkel elhibázta a döntését, mert nem pártja elnökségétől, hanem a kormány vezetésétől kellett volna megválnia. Hasonló szellemben nyilatkozott a Baloldali Párt elnöke, Katja Kipping is, aki szerint Merkelnek mindkét tisztségéről le kellett volna mondania.

A hesseni választáson immár az utolsó, a 16. tartományi parlamentbe is bejutott AfD, az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali párt parlamenti frakcióvezetője, Alice Weidel hasznos döntésnek minősítette Angela Merkel bejelentését és reményét fejezte ki, hogy hamarosan távozik a kancellári tisztségből is.

Washingtonban Donald Trump elnök szóvivője úgy vélte, Angela Merkel belpolitikai döntést hozott, és utalt arra, hogy az amerikai kormány ezentúl is a jó együttműködésre törekszik a berlini kormánnyal. Emmanuel Macron francia államfő igencsak méltóságteljes határozatnak minősítette Angela Merkel bejelentését, ami csak elismerést érdemel, majd hozzáfűzte, hogy európai szinten a kancellár Párizs legfontosabb szövetségese. A lengyel kormány nevében Jacek Caputovic külügyminiszter közölte, hogy Varsó számára rendkívül fontos Angela Merkel azon döntése, hogy a jelenlegi törvényhozási időszak végéig, azaz 2021-ig hivatalban marad.

Miután egy nemrég végzett közvélemény-kutatás alapján a lakosság közel 60 százaléka a kancellárt hibáztatta a kormányon úrrá lett viszályokért, nem véletlen, hogy tervezett megválását a Kereszténydemokrata Unió elnökségétől a választók jelentős százaléka kedvezően fogadta, sőt ezt sokan a politikai életből való visszavonulásának első lépéseként értékelték.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×