Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.84
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár a 2018-as szövetségi költségvetésről tartott vitán a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Felemás vélemények Merkel döntésére

Angela Merkel nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy nem jelölteti magát a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségére, politikai körökben részben tiszteletre méltó döntésnek minősítették, de elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint a jelenlegi helyzetben nemcsak a kereszténydemokraták elnökségétől kellene megválnia, hanem helyesen tenné, ha lemondana a kancellári tisztségről is.

A kancellár döntését a Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini székházában tartott sajtóértekezleten, Volker Bouffier eddigi hesseni miniszterelnök jelenlétében indokolta meg, így szinte magától értetődően ő volt az első vezető politikus, aki a nyilvánosság előtt kommentálta Angela Merkel határozatát. Volker Bouffier szerint a bejelentést nem lehet érzelmektől mentesen, egyszerűen csak tudomásul venni.

A kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter, aki a menekültpolitikai vitákban kompromisszum kikényszerítésére többször is lemondásával fenyegette a kancellárt, igencsak sajnálatosnak nevezte Angela Merkel döntését. Hasonlóképpen reagált a Zöldpárt élén álló Annalena Baerbock is, de hangsúlyozta azt is, hogy a kormányon belül tud olyan személyről, aki nem egyszer helyezte kilátásba lemondását, de ezt nem követték tények.

Ursula von der Leyent egy időben Merkel hivatali utódjának tekintették. A védelmi minisztert most leszögezte, hogy nem pályázik a CDU elnökségére. Utalt arra is, hogy lépésével a kancellár megnyitotta az utat pártjának újrarendeződése felé.

A berlini kormányban résztvevő Szociáldemokrata Párt élén álló Andrea Nahles elismeréssel nyilatkozott a kancellár politikai teljesítményeiről, amiért a kereszténypárt igencsak hálás lehet, de jelezte azt is, hogy pártja, tempós munkaprogram alapján ezután csakis a koalíciós megállapodásban kitűzött célok megvalósítására akarja összpontosítani erőfeszítéseit.

Az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, Christian Lindner, aki a tavalyi országos választást követően visszalépésével meghiúsította a kancellár által szorgalmazott úgynevezett Jamaika-koalíciót, a kereszténypártok, a zöldek és a szabaddemokraták részvételével, igencsak epésen annyit mondott, hogy Angela Merkel elhibázta a döntését, mert nem pártja elnökségétől, hanem a kormány vezetésétől kellett volna megválnia. Hasonló szellemben nyilatkozott a Baloldali Párt elnöke, Katja Kipping is, aki szerint Merkelnek mindkét tisztségéről le kellett volna mondania.

A hesseni választáson immár az utolsó, a 16. tartományi parlamentbe is bejutott AfD, az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali párt parlamenti frakcióvezetője, Alice Weidel hasznos döntésnek minősítette Angela Merkel bejelentését és reményét fejezte ki, hogy hamarosan távozik a kancellári tisztségből is.

Washingtonban Donald Trump elnök szóvivője úgy vélte, Angela Merkel belpolitikai döntést hozott, és utalt arra, hogy az amerikai kormány ezentúl is a jó együttműködésre törekszik a berlini kormánnyal. Emmanuel Macron francia államfő igencsak méltóságteljes határozatnak minősítette Angela Merkel bejelentését, ami csak elismerést érdemel, majd hozzáfűzte, hogy európai szinten a kancellár Párizs legfontosabb szövetségese. A lengyel kormány nevében Jacek Caputovic külügyminiszter közölte, hogy Varsó számára rendkívül fontos Angela Merkel azon döntése, hogy a jelenlegi törvényhozási időszak végéig, azaz 2021-ig hivatalban marad.

Miután egy nemrég végzett közvélemény-kutatás alapján a lakosság közel 60 százaléka a kancellárt hibáztatta a kormányon úrrá lett viszályokért, nem véletlen, hogy tervezett megválását a Kereszténydemokrata Unió elnökségétől a választók jelentős százaléka kedvezően fogadta, sőt ezt sokan a politikai életből való visszavonulásának első lépéseként értékelték.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×