Infostart.hu
eur:
387.93
usd:
335.91
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár a 2018-as szövetségi költségvetésről tartott vitán a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Felemás vélemények Merkel döntésére

Angela Merkel nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy nem jelölteti magát a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségére, politikai körökben részben tiszteletre méltó döntésnek minősítették, de elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint a jelenlegi helyzetben nemcsak a kereszténydemokraták elnökségétől kellene megválnia, hanem helyesen tenné, ha lemondana a kancellári tisztségről is.

A kancellár döntését a Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini székházában tartott sajtóértekezleten, Volker Bouffier eddigi hesseni miniszterelnök jelenlétében indokolta meg, így szinte magától értetődően ő volt az első vezető politikus, aki a nyilvánosság előtt kommentálta Angela Merkel határozatát. Volker Bouffier szerint a bejelentést nem lehet érzelmektől mentesen, egyszerűen csak tudomásul venni.

A kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter, aki a menekültpolitikai vitákban kompromisszum kikényszerítésére többször is lemondásával fenyegette a kancellárt, igencsak sajnálatosnak nevezte Angela Merkel döntését. Hasonlóképpen reagált a Zöldpárt élén álló Annalena Baerbock is, de hangsúlyozta azt is, hogy a kormányon belül tud olyan személyről, aki nem egyszer helyezte kilátásba lemondását, de ezt nem követték tények.

Ursula von der Leyent egy időben Merkel hivatali utódjának tekintették. A védelmi minisztert most leszögezte, hogy nem pályázik a CDU elnökségére. Utalt arra is, hogy lépésével a kancellár megnyitotta az utat pártjának újrarendeződése felé.

A berlini kormányban résztvevő Szociáldemokrata Párt élén álló Andrea Nahles elismeréssel nyilatkozott a kancellár politikai teljesítményeiről, amiért a kereszténypárt igencsak hálás lehet, de jelezte azt is, hogy pártja, tempós munkaprogram alapján ezután csakis a koalíciós megállapodásban kitűzött célok megvalósítására akarja összpontosítani erőfeszítéseit.

Az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, Christian Lindner, aki a tavalyi országos választást követően visszalépésével meghiúsította a kancellár által szorgalmazott úgynevezett Jamaika-koalíciót, a kereszténypártok, a zöldek és a szabaddemokraták részvételével, igencsak epésen annyit mondott, hogy Angela Merkel elhibázta a döntését, mert nem pártja elnökségétől, hanem a kormány vezetésétől kellett volna megválnia. Hasonló szellemben nyilatkozott a Baloldali Párt elnöke, Katja Kipping is, aki szerint Merkelnek mindkét tisztségéről le kellett volna mondania.

A hesseni választáson immár az utolsó, a 16. tartományi parlamentbe is bejutott AfD, az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali párt parlamenti frakcióvezetője, Alice Weidel hasznos döntésnek minősítette Angela Merkel bejelentését és reményét fejezte ki, hogy hamarosan távozik a kancellári tisztségből is.

Washingtonban Donald Trump elnök szóvivője úgy vélte, Angela Merkel belpolitikai döntést hozott, és utalt arra, hogy az amerikai kormány ezentúl is a jó együttműködésre törekszik a berlini kormánnyal. Emmanuel Macron francia államfő igencsak méltóságteljes határozatnak minősítette Angela Merkel bejelentését, ami csak elismerést érdemel, majd hozzáfűzte, hogy európai szinten a kancellár Párizs legfontosabb szövetségese. A lengyel kormány nevében Jacek Caputovic külügyminiszter közölte, hogy Varsó számára rendkívül fontos Angela Merkel azon döntése, hogy a jelenlegi törvényhozási időszak végéig, azaz 2021-ig hivatalban marad.

Miután egy nemrég végzett közvélemény-kutatás alapján a lakosság közel 60 százaléka a kancellárt hibáztatta a kormányon úrrá lett viszályokért, nem véletlen, hogy tervezett megválását a Kereszténydemokrata Unió elnökségétől a választók jelentős százaléka kedvezően fogadta, sőt ezt sokan a politikai életből való visszavonulásának első lépéseként értékelték.

Címlapról ajánljuk
Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Izrael azt állítja: megölte Irán biztonsági főnökét, aki gyakorlatilag az ország de facto vezetője volt. Irán megerősítette a halál tényét. A veterán Ali Laridzsani élete során több posztot is betöltött az államgépezetben és diplomataként is dolgozott. Elemzők szerint halála jelentősebb hatású, mint Hamenei ajatollah likvidálása.

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×