Infostart.hu
eur:
377.52
usd:
323.72
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár a 2018-as szövetségi költségvetésről tartott vitán a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Felemás vélemények Merkel döntésére

Angela Merkel nyilatkozatát, amelyben bejelentette, hogy nem jelölteti magát a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségére, politikai körökben részben tiszteletre méltó döntésnek minősítették, de elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint a jelenlegi helyzetben nemcsak a kereszténydemokraták elnökségétől kellene megválnia, hanem helyesen tenné, ha lemondana a kancellári tisztségről is.

A kancellár döntését a Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini székházában tartott sajtóértekezleten, Volker Bouffier eddigi hesseni miniszterelnök jelenlétében indokolta meg, így szinte magától értetődően ő volt az első vezető politikus, aki a nyilvánosság előtt kommentálta Angela Merkel határozatát. Volker Bouffier szerint a bejelentést nem lehet érzelmektől mentesen, egyszerűen csak tudomásul venni.

A kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter, aki a menekültpolitikai vitákban kompromisszum kikényszerítésére többször is lemondásával fenyegette a kancellárt, igencsak sajnálatosnak nevezte Angela Merkel döntését. Hasonlóképpen reagált a Zöldpárt élén álló Annalena Baerbock is, de hangsúlyozta azt is, hogy a kormányon belül tud olyan személyről, aki nem egyszer helyezte kilátásba lemondását, de ezt nem követték tények.

Ursula von der Leyent egy időben Merkel hivatali utódjának tekintették. A védelmi minisztert most leszögezte, hogy nem pályázik a CDU elnökségére. Utalt arra is, hogy lépésével a kancellár megnyitotta az utat pártjának újrarendeződése felé.

A berlini kormányban résztvevő Szociáldemokrata Párt élén álló Andrea Nahles elismeréssel nyilatkozott a kancellár politikai teljesítményeiről, amiért a kereszténypárt igencsak hálás lehet, de jelezte azt is, hogy pártja, tempós munkaprogram alapján ezután csakis a koalíciós megállapodásban kitűzött célok megvalósítására akarja összpontosítani erőfeszítéseit.

Az ellenzéki Szabaddemokrata Párt elnöke, Christian Lindner, aki a tavalyi országos választást követően visszalépésével meghiúsította a kancellár által szorgalmazott úgynevezett Jamaika-koalíciót, a kereszténypártok, a zöldek és a szabaddemokraták részvételével, igencsak epésen annyit mondott, hogy Angela Merkel elhibázta a döntését, mert nem pártja elnökségétől, hanem a kormány vezetésétől kellett volna megválnia. Hasonló szellemben nyilatkozott a Baloldali Párt elnöke, Katja Kipping is, aki szerint Merkelnek mindkét tisztségéről le kellett volna mondania.

A hesseni választáson immár az utolsó, a 16. tartományi parlamentbe is bejutott AfD, az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali párt parlamenti frakcióvezetője, Alice Weidel hasznos döntésnek minősítette Angela Merkel bejelentését és reményét fejezte ki, hogy hamarosan távozik a kancellári tisztségből is.

Washingtonban Donald Trump elnök szóvivője úgy vélte, Angela Merkel belpolitikai döntést hozott, és utalt arra, hogy az amerikai kormány ezentúl is a jó együttműködésre törekszik a berlini kormánnyal. Emmanuel Macron francia államfő igencsak méltóságteljes határozatnak minősítette Angela Merkel bejelentését, ami csak elismerést érdemel, majd hozzáfűzte, hogy európai szinten a kancellár Párizs legfontosabb szövetségese. A lengyel kormány nevében Jacek Caputovic külügyminiszter közölte, hogy Varsó számára rendkívül fontos Angela Merkel azon döntése, hogy a jelenlegi törvényhozási időszak végéig, azaz 2021-ig hivatalban marad.

Miután egy nemrég végzett közvélemény-kutatás alapján a lakosság közel 60 százaléka a kancellárt hibáztatta a kormányon úrrá lett viszályokért, nem véletlen, hogy tervezett megválását a Kereszténydemokrata Unió elnökségétől a választók jelentős százaléka kedvezően fogadta, sőt ezt sokan a politikai életből való visszavonulásának első lépéseként értékelték.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×