Infostart.hu
eur:
388.68
usd:
336.86
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár a 2018-as szövetségi költségvetésről tartott vitán a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kiss J. László: Merkel megsértette a schengeni és a német szabályokat

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint új törésvonalak kezdenek kialakulni Németországban a baloldali, globalista Zöldek, valamint a szélsőjobboldali AfD megerősödésével. Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a középpárttá erősödő két párt már az Angela Merkel utáni korszakra készül.

Először bírálta a német Zöldek egyik vezetője Angela Merkel kancellárt, mert állítása szerint a 2015-ös, menekülteket érintő döntésekor nem készítette fel kellőképpen a hatóságokat a következményekre – mondta Kiss J. László. A szakértő szerint „premier volt a kritika”, hiszen az előző törvényhozási ciklusban éppen még liberálisabb menekültpolitikát kért számon az ellenzéki párt a német kancellártól. Előtérbe került a Merkel utáni politika – tette hozzá.

A Zöldek menekültpolitikája ugyanakkor egybeesik Angela Merkel menekültpolitikájával – tette hozzá Kiss J. László. „No border, no nation” – vagyis, ha nem lesznek határok, nem lesz nemzet, az Alternatíva Németországnak (AfD) formációval ellentétben a Zöldek nyitottak a föderáció felé.

A Corvinus Egyetem tanára kiemelte:

a kancellár sosem szavaztatta meg a Bundestagot a menekültkérdésről, megsértve ezzel a schengeni és a német szabályokat is.

A szakértő szerint ugyanez a törésvonal figyelhető meg az európai parlamenti választások kampányában is.

Középpárttá nőtt az AfD

A német kereszténydemokraták balra tolódása is hozzájárult az AfD megerősödéséhez – mondta Kiss J. László. A hétvégi hesseni választást követően a 2013-ban alakult jobboldali párt már mindegyik német tartományban középpárttá vált.

A német AfD párton belül egyszerre található meg a nemzeti konzervatív liberális és a radikális nemzeti vonal – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. „Sok tekintetben problémát okoz a pártnak”, hiszen gyakran a párttal szembeni fenntartásokhoz vezet, hogy nem határolódik el a szélsőséges, neonáci mozgalmaktól.

Az AfD kiemelt célja Angela Merkel megbuktatása

– hangsúlyozta a szakértő, aki kiemelte: új történelmi felfogás van érvényben, miszerint a német történelmet ne azonosítsuk a 12 év nemzeti szocializmussal. Bár az intézményesült bűnhődés megmaradhat, de szükség van patriotizmusra is.

Még a szóhasználatokkal is visszautalnak a 30-as évekre – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Az AfD vezetője, Alexander Gauland a bismarcki külpolitikáig visszanyúlva szoros orosz kapcsolatot szorgalmaz.

Kiss J. László elárulta: a párt sok politikusa a CDU-ból érkezett, miután az a szociáldemokrácia irányába ment el. Az AfD vezetői szerint egy egészséges patriotizmusra Németországban is szükség van – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×