Infostart.hu
eur:
377.52
usd:
323.72
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár a 2018-as szövetségi költségvetésről tartott vitán a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kiss J. László: Merkel megsértette a schengeni és a német szabályokat

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint új törésvonalak kezdenek kialakulni Németországban a baloldali, globalista Zöldek, valamint a szélsőjobboldali AfD megerősödésével. Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a középpárttá erősödő két párt már az Angela Merkel utáni korszakra készül.

Először bírálta a német Zöldek egyik vezetője Angela Merkel kancellárt, mert állítása szerint a 2015-ös, menekülteket érintő döntésekor nem készítette fel kellőképpen a hatóságokat a következményekre – mondta Kiss J. László. A szakértő szerint „premier volt a kritika”, hiszen az előző törvényhozási ciklusban éppen még liberálisabb menekültpolitikát kért számon az ellenzéki párt a német kancellártól. Előtérbe került a Merkel utáni politika – tette hozzá.

A Zöldek menekültpolitikája ugyanakkor egybeesik Angela Merkel menekültpolitikájával – tette hozzá Kiss J. László. „No border, no nation” – vagyis, ha nem lesznek határok, nem lesz nemzet, az Alternatíva Németországnak (AfD) formációval ellentétben a Zöldek nyitottak a föderáció felé.

A Corvinus Egyetem tanára kiemelte:

a kancellár sosem szavaztatta meg a Bundestagot a menekültkérdésről, megsértve ezzel a schengeni és a német szabályokat is.

A szakértő szerint ugyanez a törésvonal figyelhető meg az európai parlamenti választások kampányában is.

Középpárttá nőtt az AfD

A német kereszténydemokraták balra tolódása is hozzájárult az AfD megerősödéséhez – mondta Kiss J. László. A hétvégi hesseni választást követően a 2013-ban alakult jobboldali párt már mindegyik német tartományban középpárttá vált.

A német AfD párton belül egyszerre található meg a nemzeti konzervatív liberális és a radikális nemzeti vonal – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. „Sok tekintetben problémát okoz a pártnak”, hiszen gyakran a párttal szembeni fenntartásokhoz vezet, hogy nem határolódik el a szélsőséges, neonáci mozgalmaktól.

Az AfD kiemelt célja Angela Merkel megbuktatása

– hangsúlyozta a szakértő, aki kiemelte: új történelmi felfogás van érvényben, miszerint a német történelmet ne azonosítsuk a 12 év nemzeti szocializmussal. Bár az intézményesült bűnhődés megmaradhat, de szükség van patriotizmusra is.

Még a szóhasználatokkal is visszautalnak a 30-as évekre – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Az AfD vezetője, Alexander Gauland a bismarcki külpolitikáig visszanyúlva szoros orosz kapcsolatot szorgalmaz.

Kiss J. László elárulta: a párt sok politikusa a CDU-ból érkezett, miután az a szociáldemokrácia irányába ment el. Az AfD vezetői szerint egy egészséges patriotizmusra Németországban is szükség van – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×