Infostart.hu
eur:
388.18
usd:
336.17
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Berlin, 2018. március 14.Angela Merkel német kancellár Wolfgang Schäuble, a parlament elnöke előtt leteszi a hivatali esküt a parlament berlini üléstermében 2018. március 14-én. Ezen a napon a törvényhozók Angela Merkelt negyedszer kancellárrá választották. (MTI/EPA/Felipe Trueba)
Nyitókép: Felipe Trueba

Merkel meggyengülésének egyik fő forrása a Willkommenskultur lehetett

A Bruxinfo főszerkesztője szerint Angela Merkelnek nagy szerepe volt Európa stabilitásának megőrzésében, ugyanakkor mégsem segítette az unió előrehaladását. Gyévai Zoltán szerint a migráció ügyében ráadásul a kancellár Németországot a probléma részévé tette.

Egyáltalán nem mindegy, Németországnak mennyire stabil a kormánya. Azonban Angela Merkel stabilitása bizonyos szempontból olyan volt, ami elaltatta Európát.

"Gyakran szoktuk Merkelt méltatlanul vagy méltán Muttinak becézni, de ha egy gyerek túlságosan sok időt tölt el egy családban az édesanyja védőszárnyai alatt, az a gyerek lehet, hogy túlságosan el lesz kényeztetve, és nem feltétlenül készül fel az új kihívásokra"

- fejtegette Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője.

Úgy gondolja, Merkelnek kifejezetten fontos érdemei vannak Európa stabilitásában az elmúlt 13 kancellári évben, "annak ellenére, hogy igen nagy válságok rázták meg az uniót, elég, ha csak az eurózóna válságára gondolunk" vagy a migrációs válságra.

Angela Merkel autoritása ugyanakkor most szerinte megingott.

"Van egyfajta természetesség ebben. Ugyanabban a stílusban, változó kihívások között nem feltétlenül lehet boldogulni. De azt is lehet látni, hogy

miközben Németország szuperhatalom, nem volt ezzel képes jól sáfárkodni"

- vélekedett a szakértő, példaként felhozva, hogy az euróválság idején középpontba tudta helyezni magát, de ugyanígy az orosz válság idején, ahol Európa egyik fele oroszellenes, a másik fele oroszbarát volt. "A migráció esetében elkövette Németország azt a hibát, hogy maga is a probléma része lett, az egyik szélsőség mellé állással" - fűzte hozzá, utalva a Willkommenskulturra.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 8 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Izrael azt állítja: megölte Irán biztonsági főnökét, aki gyakorlatilag az ország de facto vezetője volt. Irán megerősítette a halál tényét. A veterán Ali Laridzsani élete során több posztot is betöltött az államgépezetben és diplomataként is dolgozott. Elemzők szerint halála jelentősebb hatású, mint Hamenei ajatollah likvidálása.

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×