Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Prága, 2018. március 8.Milos Zeman újraválasztott cseh államfő beszédet mond a beiktatási ünnepségén a prágai vár, a Hradzsin Ulászló-termében 2018. március 8-án. Zeman a parlamenti felsőház elnöke, Milan Stech előtt tette le az alkotmány által előírt fogadalmat a parlament két házának együttes ülésén. (MTI/EPA/Martin Divisek)
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Miloš Zeman szerint Brüsszel rászállt Magyarországra

„Csehországnak a saját érdekében el kell utasítania a Magyarország elleni büntetőintézkedéseket az Európai Unióban, mert a közeljövőben őt is valami hasonló érheti” – jelentette ki a cseh államfő csütörtök este egy tévéinterjúban. Ezzel egy időben néhány száz fős tüntetés is volt Prágában a magyar nagykövetség épülete előtt.

A Barrandov televíziónak adott szokásos heti tévéinterjúban Miloš Zemant a Sargentini-jelentés alapján a Magyarország ellen indított eljárásról is kérdezték. A cseh elnök válaszában szolidaritást vállalt hazánkkal, mint mondta,

Magyarország védekezik a teljes bekebelezés ellen.

A köztársasági elnök a Visegrádi Négyek fontosságát is hangsúlyozta, mert – mint aláhúzta – ennek a tömörülésnek köszönhető, hogy az unió elállt a kötelező bevándorlási kvóták bevezetésétől.

„Vannak emberek, akik meg akarják bontani a V4-et, én ellenkezőleg, a megerősítését szorgalmazom” – jegyezte meg Zeman, hozzátéve, hogy azok a cseh európai parlamenti képviselők, akik megszavazták a Sargentini-jelentést, bizonyságot szolgáltattak visegrádi szolidaritásuk hiányáról.

Az államfő továbbá kifejtette, hogy

az Európai Unió nemcsak Magyarországra, hanem Lengyelországra és Szlovákiára is nyomást gyakorol,

hogy több területen módosítsák, illetve Brüsszel elképzeléseihez igazítsák politikájukat. Zeman szerint felvetődik a kérdés, ki lesz a következő, akire rászáll Brüsszel. „Csehországnak a saját érdekében fel kell lépnie ez ellen, máskülönben akár ő is sorra kerülhet” – mutatott rá.

A Miloš Zemannal készített interjú sugárzásával egyidőben tüntetés is volt a cseh fővárosban. A magyar nagykövetség prágai épülete elé pár százan érkeztek, hogy kiálljanak a magyar kormány uniós és migrációs politikája mellett. A demonstrálók elítélték azokat a cseh EP-képviselőket, akik a múlt héten megszavazták a Sargentini-jelentést. A felszólalók pedig egybehangzóan elutasították az Európai Parlament döntését, amely az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás megindítására tett javaslatot Magyarország ellen. Zemanhoz hasonlóan hangsúlyozták, hogy Csehországnak ki kell állnia a magyar kormány mellett. Azt hangoztatták, hogy

a V4 országainak szükségük van egymás kölcsönös támogatására.

A megjelentek közt jelen volt az egykori cseh elnök, Václav Klaus fia, aki az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt színeiben politizál. Ifj. Václav Klaus elmondta, nem azért ment ki a tüntetésre, hogy támogassa Orbán Viktor miniszterelnököt, de úgy véli, hogy Magyarországnak, a magyar népnek joga van úgy kormányozni országát, ahogy akarja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×