eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Oroszország, 2018. július 19.Az orosz védelmi minisztérium hivatalos YouTube-csatornáján 2018. július 19-én közreadott, videofelvételről készített kép a manőverező robotrepülőgépet indító orosz Avangard hiperszonikus hadászati rakétarendszerről egy oroszországi helyszínen. A védelmi tárca szerint a közeljövőben megkezdődik az Avangard-rendszer sorozatgyártása. (MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium) *** Local Caption *** 54500530
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Újabb orosz kémügyet szellőztetett meg a brit sajtó

Az oroszok letartóztattak egy tudóst, akit azzal vádolnak, hogy rakétákról adott át információt a NATO-nak, közben egy brit lap arról írt, hogy a moszkvai amerikai követség egyik orosz alkalmazottja kémgyanús kapcsolatokat tartott fent.

Miközben az őszi kongresszusi választásokra készülő Egyesült Államokban továbbra is belpolitikai vihar dúl a körül, hogy Donald Trump elnök vajon összejátszott-e Moszkvával és el akarja-e tussolni, hogy azok beavatkozhattak a választási folyamatba, a Guardian című brit lap a moszkvai amerikai követségen vélt felfedezni egy orosz kémet – bár ezt az amerikaiak tagadják.

A cikk szerint – amely csütörtökön tűnt fel online, de a pénteki nyomtatott számban nincs benne – az amerikai követség egyik orosz állampolgárságú dolgozója lehetett kém. A Guardian szerzője nem szolgál konkrét kémkedési esetről szóló bizonyítékkal, de azt sugallja, hogy az amerikaiak csendben a szőnyeg alá söpörték az ügyet.

A nő – aki 10 évig dolgozott a követségen - hozzáfért ahhoz a belső levelezési rendszerhez, amiben az elnök és az alelnök napirendjét is láthatta. A Guardian szerint

egy ellenőrzés során kiderült, hogy nem hivatalos találkozói voltak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB dolgozóival.

Ezek után tavaly „csendben elbocsájtották”, de egy név nélkül nyilatkozó amerikai forrás szerint „kárt okozott a diplomáciai missziónak”, csakhogy a hatóságok megpróbálják eltussolni az ügyet.

A lap kérdéseire ugyanakkor az amerikai elnök biztonságára is ügyelő Secret Service – ami neve ellenére nem titkosszolgálat – azt mondta, hogy a külföldi állampolgár alkalmazottak nem kapnak hozzáférést érzékeny információhoz és forrásokhoz és mivel külföldi titkosszolgálatok hatása alá kerülhetnek, ezért csak fordításra, kulturális kérdések tisztázására és adminisztratív munkára használják őket.” A brit lap szerint viszont

a Secret Service nem reagált az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetésére és nem volt hajlandó vizsgálatot folytatni.

Maga a Secret Service „felelőtlennek és pontatlannak” nevezte a cikket.

Az FSZB a hírhedt KGB utódszervezete, egy olyan masszív szövetségi ügynökség, amibe például nemcsak a kémek és az elhárítást, de a határőrség is beletartozik. A Newsru orosz híroldal szerint a nő feladata a követségen éppenséggel az orosz belügyminisztériummal és az FSZB-vel való kapcsolattartás is volt.

Közben az orosz oldalon is kipattant egy kémügy: egy bíróság jogosnak nevezte egy 74 éves tudós, a Központi Gépészmérnöki Kutatóintézetben dolgozó Viktor Kudrajvcev június 20-i letartóztatását.

Az orosz elhárítás szerint a kutató a NATO országok titkosszolgálatainak adott át titkos adatokat a szuperszonikus Avangard és Kinzsal rakétarendszerekről.

Az egyik vádpont az, hogy a tudós az intézetével együttműködő belga Von Karman tudományos intézetnek adta ki a titkokat és megjegyezték: a kutató lánya az Egyesült Államokban él.

Az orosz intézet ugyanakkor az évtized elején öt európai kutatóközponttal működött együtt, hivatalos úton az FP7 Space együttműködési programban. Minden teljesen nyílt volt – mondta a letartóztatott tudós egyik kollégája a zárt bírósági ülésen.

Az orosz elhárítók viszont úgy vélik, hogy a tudós levelezése csak fedőtevékenység volt és valójában titkokat adott át a NATO-nak az új, szuperszonikus rakétarendszerekről.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×