Miközben az őszi kongresszusi választásokra készülő Egyesült Államokban továbbra is belpolitikai vihar dúl a körül, hogy Donald Trump elnök vajon összejátszott-e Moszkvával és el akarja-e tussolni, hogy azok beavatkozhattak a választási folyamatba, a Guardian című brit lap a moszkvai amerikai követségen vélt felfedezni egy orosz kémet – bár ezt az amerikaiak tagadják.
A cikk szerint – amely csütörtökön tűnt fel online, de a pénteki nyomtatott számban nincs benne – az amerikai követség egyik orosz állampolgárságú dolgozója lehetett kém. A Guardian szerzője nem szolgál konkrét kémkedési esetről szóló bizonyítékkal, de azt sugallja, hogy az amerikaiak csendben a szőnyeg alá söpörték az ügyet.
A nő – aki 10 évig dolgozott a követségen - hozzáfért ahhoz a belső levelezési rendszerhez, amiben az elnök és az alelnök napirendjét is láthatta. A Guardian szerint
egy ellenőrzés során kiderült, hogy nem hivatalos találkozói voltak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB dolgozóival.
Ezek után tavaly „csendben elbocsájtották”, de egy név nélkül nyilatkozó amerikai forrás szerint „kárt okozott a diplomáciai missziónak”, csakhogy a hatóságok megpróbálják eltussolni az ügyet.
A lap kérdéseire ugyanakkor az amerikai elnök biztonságára is ügyelő Secret Service – ami neve ellenére nem titkosszolgálat – azt mondta, hogy a külföldi állampolgár alkalmazottak nem kapnak hozzáférést érzékeny információhoz és forrásokhoz és mivel külföldi titkosszolgálatok hatása alá kerülhetnek, ezért csak fordításra, kulturális kérdések tisztázására és adminisztratív munkára használják őket.” A brit lap szerint viszont
a Secret Service nem reagált az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetésére és nem volt hajlandó vizsgálatot folytatni.
Maga a Secret Service „felelőtlennek és pontatlannak” nevezte a cikket.
Az FSZB a hírhedt KGB utódszervezete, egy olyan masszív szövetségi ügynökség, amibe például nemcsak a kémek és az elhárítást, de a határőrség is beletartozik. A Newsru orosz híroldal szerint a nő feladata a követségen éppenséggel az orosz belügyminisztériummal és az FSZB-vel való kapcsolattartás is volt.
Közben az orosz oldalon is kipattant egy kémügy: egy bíróság jogosnak nevezte egy 74 éves tudós, a Központi Gépészmérnöki Kutatóintézetben dolgozó Viktor Kudrajvcev június 20-i letartóztatását.
Az orosz elhárítás szerint a kutató a NATO országok titkosszolgálatainak adott át titkos adatokat a szuperszonikus Avangard és Kinzsal rakétarendszerekről.
Az egyik vádpont az, hogy a tudós az intézetével együttműködő belga Von Karman tudományos intézetnek adta ki a titkokat és megjegyezték: a kutató lánya az Egyesült Államokban él.
Az orosz intézet ugyanakkor az évtized elején öt európai kutatóközponttal működött együtt, hivatalos úton az FP7 Space együttműködési programban. Minden teljesen nyílt volt – mondta a letartóztatott tudós egyik kollégája a zárt bírósági ülésen.
Az orosz elhárítók viszont úgy vélik, hogy a tudós levelezése csak fedőtevékenység volt és valójában titkokat adott át a NATO-nak az új, szuperszonikus rakétarendszerekről.