eur:
413.98
usd:
396.42
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Damaszkusz, 2018. április 8.A SANA szíriai állami hírügynökség képén sebesült civileket részesítenek elsősegélyben a damaszkuszi al-Múvaszat Kórházban 2018. április 7-én. A szíriai kormányerők szerint megállapodás született a Damaszkusz északkeleti elővárosát, Dúmát ellenőrző Dzsejs al-Iszlám lázadócsoport foglyainak elengedéséről, cserébe a fegyveresek szabad elvonulásáért. A lázadócsoport április 7-én újraindította hadműveleteit a kormányerők ellen Dúmában, ezért megszakadt az ottani civilek, a lázadók és a családtagjaik evakuálása. Az orosz közvetítéssel született megállapodás értelmében a harcosok beszolgáltatják nehéz- és közepes fegyvereiket a kormányerőknek, és április 10-ig a török határ mentén fekvő Dzsarabluszba távozhatnak sértetlenül. (MTI/AP/SANA)
Nyitókép: -

Már csak Trump parancsára vár az amerikai haderő

A hétvégére tolódhat ki Donald Trump amerikai elnök beharangozott katonai csapása a szíriai kormány ellen. Az amerikai elnök és nyugati szövetségesei ezzel az Aszad-elnök erőinek tulajdonított, állítólagos vegyifegyver-támadást akarják büntetni. Közben az orosz erők közölték: a rezsim erői visszafoglalták a Damaszkusz-közeli Kelet-Gútát.

Az orosz katonai vezetés szerint már a szíriai kormány zászlója leng a sokáig ostromlott, Damaszkusz-közeli Kelet-Gútában, miközben az orosz katonai rendőrség tagjai járőröznek a területen. Az oroszok úgynevezett Szíriai Megbékélési Központjának vezetője, Jurij Jevtusenko tábornok „Szíria története jelentős eseményének” nevezte a hivatalos zászló felvonását. Mindez abban a Dúma városban történt, ahol aktivisták és a nyugatiak szerint a rezsim erői vegyifegyer-támadást hajtottak végre, több tucat civil halálát okozva.

Egyelőre nem világos, hogy mi történik a Dzsais al-Iszlam fegyveres szervezet tagjaival, akik a területen álltak ellent az Aszadhoz hű erők ostromának. Korábbi, hasonló esetekben a kormányerők és az oroszok megállapodtak a fegyveresek elvonulásáról, akik a kormányellenes erők területeire távozhattak. Eddig több tízezer polgári lakos hagyta el a területet a győztesek által létrehozott, úgynevezett „humanitárius korridoron” keresztül.

A habzó szájú és rángatózó emberekről és halott gyerekekről készült videók hitelességét a szíriaiak és az oroszok megkérdőjelezték, miközben a BBC csütörtökön már idézőjelben írt a vegyifegyver-támadásról.

Közben várat magára a Donald Trump amerikai elnök által a hét közepére beharangozott katonai csapás a szíriai kormányerők ellen. Trump mostanra ígérte a döntést arról, hogy mit is fog tenni, de egy szóvivője elismerte, hogy még fontolgatja a lehetőségeket.

Az amerikai hadvezetés közben azt mondja:

az asztalára tették az opciókat, és várják, hogy az elnök válasszon.

Trump szerdán kardcsörtető üzenetben nemcsak Aszadot, hanem az őt támogató oroszokat is figyelmeztette, hogy „jönnek a szép, új amerikai rakéták”, majd egy másik Twitter-bejegyzésben békülékenyebb hangnemet ütött meg és együttműködést ajánlott az oroszoknak.

Felmerül a kérdés, hogy Trump az általa élesen bírált elődjéhez, Barack Obamához hasonlóan megálljt parancsol-e az utólsó pillanatban. Obama 2013-ban közölte, hogy az Aszad-kormányzat egy neki tulajdonított vegyifegyver-támadás miatt átlépte a határt, de végül nem indította meg az amerikai hadigépezetet.

Trump tavaly egyszer már „odacsapott” több tucat cirkálórakétával, de bírálói ezt inkább a médiának szánt látszatintézkedésnek nevezték. Mostani fenyegetése viszont felveti a lehetőséget, hogy Szíriában szolgáló orosz katonák is meghalhatnak, aminek nyomán viszont az oroszok közvetlenül harcba keveredhetnének az amerikaiakkal.

A BBC így már felvetette a kérdést biztonságpolitikai szakértőknek: a harmadik világháború felé haladunk-e? Az összeállítás azonban nem adta meg az egyértelmű választ.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×