eur:
410.51
usd:
390.34
bux:
79466.6
2024. november 21. csütörtök Olivér
Tusk kapott a fejére, mert megértő volt

Tusk kapott a fejére, mert "megértő" volt

Újra fellobbanthatja a menekültekről és bevándorlásról szóló vitát az EU-n belül Donald Tusk véleménye. Az Európai Tanács elnöke szerint a kötelező kvóták erőltetése „súlyosan megosztó” és „nem hatékony” módszer. Tuskot élesen bírálták az EU-ban és egyes nyugati fővárosokban.

Hogyan kezelje az EU a menedékkérők és gazdasági bevándorlók esetleges újabb hullámát? Ne úgy, mint korábban – mondja Donald Tusk, az uniós vezetők döntéshozó szerve, az Európai Tanács elnöke.

Miközben Brüsszel bíróság elé citálta Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot, amiért a nyugatiakhoz képest jóval kevesebb menekültet sem hajlandók befogadni, Tusk azt mondta, hogy kötelező kvóta kérdése „súlyosan megosztotta” az uniót.

 Az Európai Tanács elnöke ezek után kemény bírálatokat kapott Brüsszelből és Nyugat-Európából.

„Elfogadhatatlan és Európa-ellenes” – így kommentálta a megjegyzést Dimitrisz Avramopulosz az unió migrációs biztosa. De nemcsak a populisták által előszeretettel támadott EU-bürokrácia, hanem a nyugati tagállamok egy része is nemtetszését fejezte ki.

„Kelet és Nyugat között már régóta fennáll ez a feszültség. Meg kell oldanunk a kérdést, készen kell állnunk a következő migrációs válságra” – mondta a Financial Timesnak egy a kvótákat támogató nyugati ország diplomatája.

A vita árnyékot vethet a csütörtöki uniós csúcsra, így Tusk később visszafogta a bírálatokat.

2015-16 között több, mint két és félmillió ember folyamodott menedékjogért az unióban. A szám drasztikusan visszaesett azt követően, hogy EU-pénzből programokat indítottak Törökország és Líbia részvételével a menekültek és migránsok visszatartására. 2015-ben még 220 ezren keltek át a Földközi-tengeren, míg idén októberben már csak 15 ezren.

Brüsszel viszont két tűz közé került: egyrészt a kvóta alapján más országokhoz képest arányaiban és számban is jóval kevesebb menekült befogadására kötelezett közép-európai országok támadják, másrészt a jogvédők is. Utóbbiak közül az Amnesty International legfrissebb jelentése egyenesen a migránsok elleni kínzásokban való bűnrészességgel vádolja az Uniós és tagállami vezetőket is, akiket bírósággal fenyeget.

Tusk azt akarja, hogy a jövő nyárra alakuljon ki konszenzus a migrációs politika kérdésében, de egy diplomata szerint az ellenállás falába ütközött – egyrészt Németország, Hollandia és más nyugati államok, másrészt Lengyelország, Magyarország és Csehország részéről.

Erre tett egy lapáttal Avramopulosz migrációs biztos, aki azt vágta a Pécsi Egyetem díszdoktorává avatott Tusk fejéhez, hogy „aláássa az európai projekt egyik pillérét, a szolidaritás elvét”.

Tusk támogatói szerint viszont a politikus terve a nyers valóság – az EU-ban a migrációs kérdésben beállt szakadás állapotára adott válasz. Azt is felhozzák érvként, hogy – az FT megfogalmazása szerint „Varsóban és Budapesten az autokrata kormányok az EU beavatkozás áldozatának állíthatják be magukat”.

„Mindkét fél nagyon távol áll egymástól és nincs sok kompromisszum lehetőség” – mondta egy közép-európai diplomata. Ennek ellenére a visegrádi országok képviselői a héten találkoznak olasz partnereikkel – Olaszország volt a válság idején az egyik olyan EU-tagállam, amelynek a leginkább szüksége volt a többiek szolidaritására, mert több százezer embert mentett ki a tengerből és helyezett el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×