Infostart.hu
eur:
387.71
usd:
330.68
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Perelnek a menekültek Németországban

Perelnek a menekültek Németországban

Az újraválasztásáért küzdő Angela Merkel kancellár változatlanul úgy véli, két évvel ezelőtt helyesen járt el, amikor megnyitotta az ország határait a menekültek tömegei előtt. Időközben ugyan számos megszorító intézkedés lépett életbe a menekültáradat korlátozására, valamint azon személyek távozásának szavatolására, akik nem részesültek menedékjogban, azonban – mint a Süddeutsche Zeitung cimű napilap közölte, – egyre többen a bíróságok segítségével remélik németországi tartózkodásuk biztosítását.

A német bíróságok egy ideje szinte mással sem foglalkoznak, mint a migránsok kereseteivel, amelyeket azért nyújtottak be, mert a hatóságok elutasították menedékjog iránti kérelmüket. A német bírók szövetségének elnöke egy interjúban elmondta, hogy lámpással keresnek segéderőket a felhalmozódott migránsügyek intézésére. A müncheni Süddeutsche Zeitung jelentése szerint csupán a nyár közepéig 283 ezren fordultak bírósághoz.

A keresetek számának felszökése főleg arra vezethető vissza, hogy a menedékjog megadásában illetékes szövetségi hivatal a közelmúltban számos új alkalmazottat vett fel és így idén már csaknem félmillió migráns ügyében tudtak döntést hozni. 190 ezer személy esetében nem találták indokoltnak a menedékjog megadását. A múlt évben is legalább ennyi elutasító döntés született.

Az érintettek jelentős része jogi útra terelte ügyét, annál is inkább, mert az ezzel kapcsolatos költségek nem őket terhelik és hamar elterjedt annak a híre is, hogy a bíróságok a keresetek csaknem felét a kérelmezők javára döntötték el, azaz érintettek megkapták a menedékjogot és az ezzel járó korlátlan tartózkodási engedélyt. Azonban sokan fordulnak bírósághoz családegyesítés céljából az úgy-nevezett oltalmazott státussal rendelkező migránsok is, akik nem teljesítik a menekültkénti elismerés feltételeit, de kitoloncolni sem lehet őket, mert hazájukban biztonságuk veszélyben forog. Ez év első fél évben közel 70 ezer, tavaly pedig mintegy 150 ezer menedékkérő kapott ilyen jogállást.

Az oltalmazott státussal rendelkezők családegyesítését tavaly megszigorították és így 2018 tavaszáig nem hozhatják maguk után hozzátartozóikat. Ez ellen sokan szintén jogi úton próbálnak fellépni. A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint idén már 60 ezer vízumot adtak ki családegyesítés címén, tavaly pedig közel 100 ezret.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×