Robert Kaliňák Brüsszelben elmondta: a balkáni országok teljesítették a schengeni övezetbe való felvételi követelményeket, ezért nem érti, miért kellene a jelenlegi helyzetet végtelen ideig tolerálni. A szlovák belügyminiszter úgy véli,

a felvétel műszaki kérdés, amit politikai ügynek tekintenek.

Hozzátette, Brüsszelben ezt azzal indokolják, hogy a felvétel összefügg a két ország választási rendszerével. Nézőpontja szerint ahhoz, hogy Schengen működőképes legyen, kompakt területnek kell lennie.

„Mivel ez nincs így, Görögország sziget lett, de Románia és Bulgária schengeni felvétele után a két ország jóval hatékonyabban segítene a mi határaink védelmében” – mondta Kaliňák. Kiemelte, hogy Szlovákia mindkét ország felvételét támogatja, és reményét fejezte ki, hogy ez a közeljövőben megvalósul. Elmondta, hogy Bulgária 2018. január 1-jétől fogja betölteni az Európai Unió tanácsának féléves elnökségét, és elképzelhető, hogy akkor sem lesz a schengeni övezet tagja.

A szlovák sajtóiroda kérdésére, miszerint a román és a bolgár diplomácia nyomást gyakorol-e a Miniszterek Tanácsának ülésén a schengeni övezetbe való belépés érdekében, azt mondta, az elmúlt években a két országban gyakran cserélődtek a kormányok, és ez meggyengítette a diplomáciai erőfeszítéseket. Robert Kaliňák úgy vélte, hogy a két országnak Németországra, Franciaországra és Hollandiára kellene nyomást gyakorolnia.

Franciaország és Németország 2010 decemberében Románia és Bulgária 2011 tavaszára tervezett schengeni csatlakozásának elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól.

A francia és a német belügyminiszter közös levélben kifejtették: nem teljesült minden feltétel a két ország schengeni csatlakozásához.

Álláspontjuk szerint még mindig hiányos Románia és Bulgária felkészültsége a biztonság és az igazságszolgáltatás terén, és még mindig nem sikerült leszámolni a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel.

Franciaország és Németország álláspontja szerint, amelyhez később Hollandia is csatlakozott, az említett hiányosságok súlyos következményekkel járnának az Európai Unió belső biztonságára nézve, mivel sebezhetővé teszik a külső határokat és a schengeni adatbázist.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!