eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Juncker: "nem lehet ráerőltetni senkire a menekültek befogadását"

Olyan válságot él át az Európai Unió, amely a létét fenyegeti, a Brexit-szavazás után össze kell fogni – a többi között ezt hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mai beszédében. Juncker egy sor gazdasági és biztonsági tervet is bejelentett a krízis ellensúlyozására.

Mára időzítette el az amerikai elnök „Unió állapotáról” szóló beszédéhez hasonló beszédét az Európai Bizottság elnöke.

Azt már előre lehetett tudni, hogy Jean-Claude Juncker drámai színekkel ecseteli az EU helyzetét: azt mondta, hogy az unió „egzisztenciális válságot él át”, egyre nagyobb a szakadék a Kelet és a Nyugat között és ezért még inkább össze kell fogni.

„Az uniós tagállamok között egység soha nem volt ilyen gyenge, mint most, a kormányok gyorsabban mondják azt, hogy mit nem akarnak Brüsszeltől, mint hogy együtt dolgoznának” – mondta, de kitért arra is, hogy Angliában augusztusban valószínűleg származása miatt agyonvertek egy lengyel férfit.

Juncker szerint mindez példa arra, mi történhet, ha Európa nem fog össze.

A Guardian című lap a széthúzás és viták illusztrálására megjegyezte, hogy Luxemburg és Magyarország között „mérgező diplomáciai veszekedés” robbant ki a menekültek kezeléséről és ez jól mutatja, hogy milyen nehéz közös megállapodásra jutni a menekültválságról.

A menekültkvótákat elutasító Magyarország és Lengyelország számára adott komoly engedménynek tartják ugyanakkor, hogy Juncker kimondta: a menekültek befogadása „önkéntes, szívből jövő alapon kell hogy történjen, azt nem lehet valakire ráerőltetni”.

Juncker azzal állt az európai parlamenti képviselők elé, hogy az összefogás megerősítésére félmilliárd eurósra növelik az EU infrastrukturális alapját és gyorsan közös uniós határ- és parti őrséget hoznak létre, hogy jobban ellenőrizhessék az unió területére irányuló migrációt.

Juncker EU-parlamenti beszéde után két nappal tartják az Uniói pozsonyi csúcstalálkozóját. Ezen már nem vesz részt a brit miniszterelnök és a klub fennmaradó tagjai arról tárgyalnak majd, hogy milyen irányt vegyen az unió a britek kilépését követően.

A bizottság elnök a britekre utalva azt mondta: tiszteletben tartja, de sajnálja kilépésről szóló döntésüket, ettől azonban Európa még nincs veszélyben tette hozzá. Utalt ugyanakkor arra, hogy ha London nem fogadja el az európai migránsok szabad mozgását, akkor nem maradhat része a közös piacnak nevezett gazdasági térségnek.

Közben a lengyel kormány különösen lelkesen készült a pozsonyi csúcsra és mélyreható reformokat – köztük szerződések módosítását – követeli az uniótól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×