Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Csak az elitképzésben nincs különbség a külföldi származású és a hazai diákok között

A bevándorló családok gyermekei változatlanul jóval gyengébb eredményeket érnek el az iskolában, mint német diáktársaik - hangsúlyozta idei jelentésében a berlini kormány integrációs megbízottja, aki nem titkolja azt sem, hogy a beilleszkedést segítő intézkedések ellenére is egyre több idegen származású fiatal szakítja félbe iskolai tanulmányait.

A bevándorló családok gyermekeinek közel 15 százaléka nem jut el az érettségiig, de még középfokú iskolai végzettséget sem tud felmutatni. Ezt a kormány integrációs megbízottja annál is aggasztóbbnak nevezte, mert néhány évvel ezelőtt ez az arány még jóval alacsonyabb volt, holott a közelmúltban számos intézkedést hoztak az idegenek beilleszkedésének felgyorsítására.

Az idő sürget, mert Németországban rohamosan nő a külföldi származású fiatalok száma. Frankfurtban például az öt évnél fiatalabbak között háromból már kettő bevándorló családban született.

A jelentésből kiderült az is, hogy az elitképzés érezteti hatását az idegen körében is, mert a tehetséges fiatalok minden támogatást megkapnak, így ezen a téren nincs különbség köztük és a német gyerekek között. Viszont azok, akik félbeszakítják iskolai tanulmányukat, legfeljebb segédmunkásként helyezkedhetnek el, vagyis gyakorlatilag reménytelen a jövőjük.

Az a kevés külföldi származású, aki sikeresen jut előre, gyakran távozik Németországból, mert Lengyelországban, Orosz- és Törökországban német diplomásként tárt karokkal fogadják őket. Ez viszont két szempontból is súlyos csapást jelent Berlin szempontjából: egyrészt a szakemberképzés tetemes összeget emészt fel, másrészt pedig sok tehetséges fiatal külföldön kamatoztatja a tudását, holott szakemberekben egyre nagyobb hiány mutatkozik Németországban is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×