Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Még a Bálnát is zavarják a gigantikus hullámok

Az Alex hurrikán átvonulása után visszatértek a Mexikói-öbölbe azok a hajók, amelyek a szivárgó kútból a felszínre került olajat próbálják meg eltávolítani a partokról. A rossz idő miatt azonban nem minden hajó tudott kifutni a tengerre.

Louisiana partjainál már kihajóztak azok a hajók, amelyek a vízről próbálják lemerni a 11 halálos áldozatot követelő DeepWater Horizon katasztrófa után kiömlött olajat. További három part menti államban, Alabamában, Mississippiben és Floridában azonban a kikötőkben tartották a hajókat.

Ez a fajta mentesítő munka, amely pedig nagyon fontos ahhoz, hogy a part menti élővilágot megmentsék a környezeti katasztrófától, vagy legalábbis csökkentsék a kárt, gyakorlatilag már egy hete szünetel.

A vízből kiszivattyúzott olajat nagyobb hajókba pumpálják át, ám ezek a közel kétméteres hullámok miatt nem tudtak kifutni. Előrejelzések szerint az idő még egy hétig viharos marad.

A partokon viszont könnyebben megy a kármentesítés. A New Orleanstól 100 kilométerre, délre fekvő szigeten, Grand Isle-on 800 ember gyűjti az olajcsomókat és a még folyékony olajat - a parti őrség helyi parancsnoka szerint két napon belül meg sem lehet majd mondani, hogy szennyezett volt a környék.

A lousianai partoknál vetették be az eredetileg a sérült olajkúthoz vezényelt óriás tajvani szivattyúzó hajót, a "Bálnát" is, amely napi 21 millió gallon olajos vizet képes beszivattyúzni, elválasztani az olajat a víztől, majd a viszonylag tiszta vizet visszaengedni a tengerbe.

Amíg az amerikai parti őrség és a BP illetékesei eldöntik, hogy a baleset helyszínre engedhetik-e a hajót, addig a partok mentén folyik a tesztelése. Még a gigantikus hajót is megzavarták azonban a nagy hullámok, derült ki az üzemeltető cég, a TMT e-mailjéből.

Az időjárás viszont nem tudta hátráltatni a BP mérnökeinek a munkáját, akik két új kutat fúrnak a vízbe olajat pumpáló mellé. Az oldalfuratokon keresztül próbálják majd eltömíteni a kutat, amelynek balesetét immár a Mexikói-öböl legnagyobb olajkatasztrófájának nevezik. Becslések szerint 35 - 60 ezer hordónyi olaj ömlik a tengerbe minden nap.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×