Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Kiállítás arról, hogyan lehet hamisítani a festményeket

A londoni Nemzeti Galéria szeptember 12-ig nyitva tartó kiállításon mutatja be, hogyan derülhet ki egy-egy több millió dollárra becsült festményről, hogy mégsem valamelyik világhírű mester munkája.

A londoni Nemzeti Galéria, amely abban különbözik magyar névrokonától, hogy nem csak a hazai festőket mutatja be, hanem a trecentótól a XX. századig a világ legjobbjait is, káprázatos gazdagságú gyűjtemény. De nagy ritkán még ebben az elsőrangú szakértőket alkalmazó intézményben is előfordul, hogy egy-egy festmény alkotójának a korábbi meghatározása tévesnek bizonyul.

A nagy mesterek festményei dollármilliókat érnek, s így a századok folyamán sok ügyes hamisító dolgozott azon, hogy egy kis beavatkozással, manipulálással márkás mesterművé tupírozzon fel kisebb értékű munkákat. Leleplezésük csak azóta lehetséges, amióta rendelkezésre állnak a legmodernebb vegyelemzési, illetve átvilágítási technikák.

Itt van például egy jó húsban lévő, komoly tekintetű német portréja, amelyet milliós értékű képnek hittek, a nagy reneszánsz mester, Hans Holbein művének. Alexander Mornauer ez a nyusztprémes, ezüstgombos mentében ábrázolt úriember, a dátum 1464. Szignálva nincs, de a stílus Holbeinre vall, s még inkább az a tényező, hogy Herr Mornauer feje fölött mélykék a háttér.

Holbein előszeretettel alkalmazta ezt a háttérszínt, ám a pigmentminta vegyelemzése azt árulta el, hogy az itt felhasznált kék festék a XVIII. század előtt ismeretlen volt, tehát egy későbbi hamisító kente fel a portréra, hogy azt Holbein műveként adhassa el. A korabeli kép így is értékes, de új meghatározása következtében milliókkal kevesebbet adnának érte a műkereskedelemben.

1924-ben adományként került a londoni Nemzeti Gelériába a XVI. századi jeles bolognai piktor, Francesco Francia képe: Szűzmária a kisdeddel és angyalokkal. Harminc évvel később ugyanez a festmény tűnt fel egy árverésen, és Amerikába, a pittsburgi Carnegie Múzeumba került.

Nagy vita indult arról, hogy melyik kép az eredeti és melyik a másolat. Infravörös reflektográfia segítségével vizsgálták meg a festék alatti réteget. Így derült ki, hogy az adományként Londonban őrzött képen látható angyal hajának fürtjeit előzőleg grafittal skiccelték fel. A grafit pedig nem volt ismeretes a XVI. századi Itáliában.

A most megnyílt londoni kiállítás képei hamisítványok vagy tévesen meghatározottak, ugyanis nagy mesterek műhelyében készültek, de nem általuk festett. A munkák mindegyike egy-egy novellába illő történetet rejt magában.

Szeptember 12-ig ez a brit főváros képzőművészeti csemegéinek egyike, 25-én azonban a Trafalgar téri Nemzeti Gelériáról a Piccadillyn lévő Királyi Akadémia kiállítótermeire terelődik át az érdeklődés, ott ugyanis a budapesti Szépművészeti Múzeum legnagyobb kincseit mutatják be az Esterházy-Madonnától, spanyol mesterműveken át, a XX. századig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×