A Koreai háború 1950. június 25-én kezdődött az északi csapatok támadásával - ezt megelőzően a félszigetet már 1945-ben felosztották, miután a megszálló hatalom, Japán vereséget szenvedett a második világháborúban.

A déli oldalon az Egyesült Államok és az ENSZ zászlaja alatt 15 másik ország harcolt, az északiakat Kína és a Szovjetunió támogatta. Három éven át tartó harcok és mérhetetlen pusztítás után kötöttek a felek tűzszünetet, ami máig is érvényben van - béke azonban nincs Észak- és Dél-Korea között.

A két ország katonái a tűzszüneti vonalon, mindössze pár méterre egymástól néznek farkasszemet.

1953 óta Dél-Korea először tekintélyelvű módon irányított kapitalista országgá, majd Ázsia egyik vezető demokráciájává vált és a világ fontos gazdaságává fejlődött. Az atomfegyvert kifejlesztő és szomszédait fenyegető Észak-Korea viszont elakadt a múlt század ötvenes éveiben, és továbbra is sztálinista módon irányítják.

A néhány évvel ezelőtti enyhülési folyamatnak vége, és ezt jól jelzik a háború kezdetéről szóló megemlékezések is a határ két oldalán. 10 évvel ezelőtt találkozott először a két ország elnöke.

Most viszont Li Mjung Bak dél-koreai elnök úgy fogalmazott, hogy a kommunisták minden fronton támadást indítottak, és békésen alvó embereket rohantak le. Északon a Haza Felszabadító Háborújának nevezik az eseményeket, amelyeket szerintük az Egyesült Államok provokált ki. Az Északon még mindig létező "Bizottság az Egyesült Államok által Korea északi felén előidézett károk kivizsgálásáért" nevű szervezet szerint Amerika ötször annyi kárt okozott, mint jelenlegi államadóssága.

A két ország közötti feszültséget tovább növelte egy déli hadihajó márciusi elsüllyesztése. Egy nemzetközi vizsgálat azt állapította meg, hogy az északiak megtorpedózták a hajót.