Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A szőnyeg szélére állítja Obama a BP elnökét

Amerikai kutatók szerint kétszer annyi olaj ömölhet a Mexikói-öböl vizébe, mint ahogy korábban becsülték. Mindez újabb csapás a BP energiacég számára, amelynek részvényei 13 éve nem látott mélységbe zuhantak, és amelyet hevesen bírálnak az amerikai politikusok. A cég elnökét Barack Obama elnök a washingtoni Fehér Házba hívta.

Az amerikai kormánynak dolgozó, valamint független kutatók is azt mondják, hogy akár a korábban megbecsült olajmennyiség duplája juthat minden nap az óceán vizébe a DeepWater Horizon-katasztrófa helyszínén. A mostani becslések szerint ez napi 40 ezer hordót jelenthet a korábban emlegetett 25-rel szemben.

A Woods Hole Óceánográfiai Intézet becslése a legsokkolóbb: eszerint 3 millió 400 hordónyi olaj juthatott a vízbe a katasztrófa óta. Mindez majdnem kétszer annyi, mint amennyiről amerikai kormányilletékesek eddig beszéltek.

A seattle-i székhelyű Washingtoni Egyetem egyik kutatója azonban elismerte, hogy rövidtávon a különböző becslések összezavarhatják a közvéleményt. "Nehéz felhasználni ezeket az adatokat és nehéz azokat koherens módon a közvélemény elé tárni... Hosszútávon azonban hasznosak" - mondta Alberto Aliseda. A számításokat koordináló Amerikai Földmérő Hivatal igazgatója, Marcia Mcnutt azt mondta: "az adatok tudományos elemzése tovább folyik".

Abban nincs kétség, hogy az amerikai közvélemény egyre dühösebb, és visszaesett tetszési indexe miatt Obama elnök fontosnak érzi, hogy a BP-t bírálók élére álljon. A jövő hétre a Fehér Házba hívták - egyes kommentátorok szerint beidézték - a BP elnökét, a sokat támadott vezérigazgató, Tony Hadley viszont nem kapott meghívást.

Nancy Pelosi kongresszusi elnök felvetette: a BP ne fizessen osztalékot erre a negyedévre - a pénzt inkább fordítsák mentesítésre és kártérítésre. Hadley nem zárta ki a lehetőséget a Wall Street Journalnak adott pénteki interjújában. A piacok erre megrettentek: a BP részvények árfolyama 13 éve nem látott mélységbe zuhant, bár péntek reggel kis mértékben emelkedett.

Nagy-Britanniában a hír egyre több embert érint, mivel egy sor nyugdíjalap is a BP befektetői között található. Az egyik bulvárlap, a Daily Express például ezzel a szalagcímmel jelent meg pénteken: Obama megöli a nyugdíjunkat. A Telegraph pedig ezt írta: Obama csizmája a brit nyugdíjasok torkán. A helyzetet azonban komplikálja, hogy amerikai befektetői is vannak a cégnek.

A hagyományos Amerika-barátságot félretéve David Cameron brit miniszterelnök arról kezdett el beszélni, hogy mekkora gazdasági hasznot hoz mindkét országnak az olajcég. A Royal and SunAlliance biztosító elnöke, John Napier pedig levelet írt Barack Obamának és abban majdhogynem képmutatással vádolta meg - derült ki a Financial Timesból. A cégvezető szerint azért támadják a BP-t Amerikában, mert brit cég.

A "felelőtlen és kapzsi", globális pénzügyi válságot okozó amerikai bankok és vezetőik nem voltak olyan személyeskedő támadások céltáblái, mint a BP főnöke -írta. A Fehér Ház azzal vágott vissza, hogy Obama pedig azért kapott bírálatokat, mert "nem volt elég drámai a reakciója."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×