Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Bukarestnek nem tetszik a kettős állampolgárságról szóló törvény

A román szenátus külügyi bizottsága határozatban rögzítette: nem nézi jó szemmel a magyar állampolgársági törvény módosítását és a nemzeti összetartozásról szóló törvény elfogadását.

Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.

A bizottság ugyanis úgy véli, hogy nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának.

A testület megállapítja: a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.

A szenátusi külügyi bizottság szükségesnek látja, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék az európai kisebbségvédelmi szabványok betartásának a szükségességéről. Megengedhetetlennek találja ugyanakkor azt a módot, ahogyan a magyar fél meglovagolta a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket. Felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar jogszabály negatív tartalmat kölcsönöz a békeszerződésnek, azt diktátumnak nyilvánítja.

A bizottságot vezető Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak. A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlja a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik tőlük kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után. Corlatean egyébként korábban a határon túli románok hivatalát vezette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×